Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

MELLÉKLETEK

A.* 1868: XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában. (Szentesítést nyert 1868 december 6-án. Kihirdettetett az országgyűlés mindkét házában 1868 december 7-én. Megjelent az Országos Törvénytárban 1868 december 9-én.) Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgáltatása szükségessé teszik; a honpolgárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat illetőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni: 1. §• A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar levén, a magyar országgyűlés tanácskozási s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók; az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar. 2. §. A törvényhatóságok jegyzőkönyvei az állam hivatalos nyelvén vitetnek; de vitethetnek e mellett mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egy ötödrésze jegyzőkönyvi nyelvül óhajt. A különböző szövegekben mutatkozó eltérések eseteiben a magyar szöveg a szabályozó. * A mellékletek között mindössze az 1868:XLTV. tc., a 4800/1923. M. E. sz. és 8490/1940. M. E. sz. rendelet szövegét közöljük, mivel ezekből könyvünk egyes fejezeteiben csak kiragadott idézeteket közöltünk. A mellékletek ilyen összeállítása tehát nem jelenti azt, mintha csak ez a három jogforrás volna fontos, mert pl. az 1924:11. tc. és 1941 :V. tc. alapvető rendelkezéseit azért nem közöljük e helyen, mivel ezek szövegét, a maguk helyén, már teljes terjedelmükben közzétettük.