Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

35. §. A német népcsoporthoz tartozókra vonatkozó különleges rendelkezések. A német népiség megőrzése. — A nemzeti szocialista világnézet. — A népcsoporthoz való tartozás. — A kényszerű asszimiláció és a nevek visszanémetesítése. — Kultúrkapcsolatok az anyaországgal. — Az állampolgári hűség. — Az átköltözés. A magyar királyi kormány és a német birodalmi kormány között 1940 augusztus 30-án Bécsben létrejött és a 8490/1940. M. E. sz. rendelettel közzétett jegyzőkönyv a magyarországi német népcsoporthoz tartozó személyekre vonatkozóan több olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek a többi nemzetiségekhez tartozó magyar hcncsokkal, sőt a nem népi németekkel szemben is a népi németeknek sajátságos, mondhatni kiváltságos helyzetet biztosítatiak. 1. A jegyzőkönyv I. fejezete bevezetésének 1. mondata szerint „a m. kir. kormány biztosítja a német népcsoporthoz tartozó személyeknek (Angéhörige der deutschen Volksgruppe) azt a lehetőséget, hogy német népiségüket (ihr deutsches Volkstum) korlátozás nélkül megőrizhessék." Ha nem is mondották ki sem a magyar jogszabályok, sem a trianoni békeszerződés, hogy minden nemzetiség megtarthatja nemzetiségét, az egyes nemzetiségi jogok biztosítása ebből a feltételezésből indult ki, mivel ha a törvényhozó célja a nemzetiségek beolvasztása volna, akkor nem biztosítaná számukra mindazokat a jogckat, amelyek fennmaradhatásuk alapfeltételeit képezik. A jegyzőkönyv idézett mondata ezt az elvet a nemzeti szocializmus terminológiájával fejezi ki. A „népcsoport" (Volksgrwppe,) a nemzetiség, illetve kisebbség fogalmának helyét foglalja el, a „népiség" (Volkstum) pedig nemzetiséget jelent. 2. Az első mondatból következik a 2. mondatnak az a rendelkezése is, mely szerint a m. kir. kormány „gondoskodni fog arról, hogy a német népcsoporthoz tartozó személyeknek a német népcsoporthoz való tartozás fényéből és amiatt, hogy a nemzeti szocialista világnézetet vallják, semmiféle módon és semmiféle téren hátrányuk ne származzék." E rendelkezés első része tulajdonképen megismétlése a trianoni szerződés 58. §-ának 5. bekezdésében foglalt ama elvnek, hogy a faji, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartozó magyar állampolgárok ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat