Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
34. §. A nemzetiség büntetőjogi védelme. Nemzetiség elleni lázadás és izgatás. — A joggyakorlat. — A nemzetiség elleni izgatás és a választójog. — A nemzetiségi érzület büntetőjogi védelme. — Az 1941 : V. tc. értelmezése és magyarázata. A magyar büntetőjogi szabályok a nemzetiséget többirányú védelemben részesítik. Az 1878 :V. tc. a lázadás és az izgatás ellen védi meg a nemzetiséghez tartozókat, az 1941 :V. tc. pedig a nemzetiségi érzületet részesíti büntetőjogi védelemben. 1. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (1878:V. tc.) 153. §-ában a következő rendelkezést tartalmazza: gázadást képez azon csoportosulás is, melynek célja: a polgárok valamelyik osztályát, nemzetiségét vagy hitfelekezetét fegyveresen megtámadni. Ezen esetben a felbujtók és vezetők öt évtől tíz évig terjedhető államfogházzal, a többiek pedig két évig terjedhető államfogházzal büntetendők." Büntetőtörvénykönyvünk tehát a nemzetiségeket a lázadás szempontjából ugyanabban a védelemben részesíti, mint a társadalmi osztályokat vagy a hitfelekezeteket. Amíg a nemzetiség elleni lázadás körül aránylag csekély joggyakorlat alakult ki, addig annál gyakrabban nyert alkalmazást a BTK. 172. §-a, mely a nemzetiség elleni izgatás vétségét tartalmazza. E szerint: „Aki a 171. §-ban meghatározott módon (valamely gyülekezeten nyüvánosan, szóval, vagy aki nyomtatvány, irat, képes ábrázolat terjesztése, vagy közszemlére kiállítása által) a törvény ellen, vagy aki hatóságoknak törvényes hatáskörükben kiadott rendelete, meghagyása, határozata ellen engedetlenségre egyenes felhívást intéz vagy terjeszt: két évig terjedhető államfogházzal és ezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 1 Ugyanezen büntetés éri azt ,aki a 171. §-ban meghatározott módon valamely osztályt, nemzetiséget vagy hitfelekezetet gyűlöletre a másik ellen, úgyszintén azt is, aki a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat." Ezt a rendelkezést kiegészítette az 1912:LXIII. tc. 19. §-ának az a rendelkezése, mely szerint öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az, aki az 1878 :V. tc. 172. §-ában meghatározott cselek1 A pénzbüntetést mint* mellékbüntetést eltörölte az 1928 :X. tc. 3. §-a.
