Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

5. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik." A 700/1941. M. E. sz. rendelet tehát lényegileg visszaállítja a 11.000/1935. M. E. sz. rendelettel megszüntetett A. iskolatípust, amelyben valamennyi tantárgyat az illető nemzetiség nyélvén kellett előadni s csak azt a lehetőséget hagyja meg a tankötelesek szüleinek, hogy kérhessék a 11.000/1935. M. E. sz. rendeletben alkotott egységes iskolatípus, tehát lényegileg a vegyes-tannyelvű B. típus fenntartását. Bármelyik esetben azonban a magyar nyelv tanítására vonatkozó jogszabályok érintetlenül maradnak. A 700/ 1941. M. E. sz. rendelet tehát megvalósította a teljesen azonos feltételeket, amelyek mellett a nemzetiségi tanulók az állami elemi népiskolákban is épen úgy anyanyelvükön tanulhatnak, mint a magyar nemzetiségű magyar állampolgárok gyermekei. A 3. § rendelkezésének ellenére is kétségtelen, hogy az új rendelet sokkal csekélyebb mértékben biztosítja a nemzetiségi tanulók számára a magyar nyelv elsajátítását, mint elődje. Bölöny József és Csékey István ebben egyenesen az egyenjogúság sérelmét véli felfedezni. Az új rendelkezések következtében — úgymond — az állampolgárok egyenjogúsága csak elméleti, mert az állam a gyakorlatban nem tud módot adni nem magyar anyanyelvű polgárainak az állam hivatalos nyelvének az elsajátítására. Ezzel nemcsak önkénytelenül kirekeszti őket mindazoknak az államhatalmi cselekményeknek a gyakorlási és tisztségeknek, állásoknak a viselési lehetőségéből, amelyekhez okvetlenül szükséges az államnyelvnek a tudása, hanem helyi elzárkózottságukban a nemzetiségekre hátrányos helyzetet teremt gazdasági és kulturális vonatkozásokban is.

68 A rendelet azonban módot nyújt az egységes iskolatípus fenntartásához és ezáltal tulajdonképen visszaállítja a többféle iskolatípusok rendszerét, de a C. típus kizárásával az A. típust állítva fel általános szabálynak és a B. típust kivételnek. A 700/1941. M. E. sz. rendelet megalkotása után a kultuszkormány szükségesnek látta egyrészt a magyar gyermekek magyar nyelven való oktatásáról, elsősorban a szórványvidékeken gondoskodni, másrészt az elemi népiskoláknak az anyanyelvi oktatásra való áttérését biztosítani. A magyar anyanyelvű gyermekek iskoláztatásáról szóló 1941 július 24-i 25.360/1941. V. K. M. sz. rendeletben a vallás- és közoktatásügyi miniszter a következőket rendelte el:

69 „1. §. Magyarország területén lakó olyan, magyar anyanyelvű iskola- , köteles gyermeket, aki nem magyar anyanyelvű környezetben él, vagy magyar iskolai tagozatban vagy vándortanító útján, vagy magyar internátusban vagy egyébként magyar anyanyelvű környezetben elhelyezve kell iskoláztatni. A magyar iskolai tagozat felállításáról, vándortanító 08 Bölöny József i. m. 140—141. 1. és Magyarország közjoga I. k., 193— 195. 1. —• Csékey István: Magyarország alkotmánya. 236. 1. 88 R. T. 1941, 3129. 1.