Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga
Az új rendszer azt is lehetővé tette, hogy a tanulók az egyes tantárgyakat mind anyanyelvükön, mind magyar nyelven megtanulhassák. A nemzetiségi tanulók a magyar vonatkozásokat nélkülöző, elvont tárgyakat (számtan, mértan, gazdasági ismeretek) az első három osztályban először saját anyanyelvükön tanulták meg és magyar nyelven csak akkor ismételték a három felső osztályban, amikor az I—III. osztályokban a magyar nyelvet már kellő mértékben elsajátították. Az először magyar nyelven tanult ismereteket (földrajz, történelem, polgári jogok) pedig a felsőbb osztályokban ismételték anyanyelvükön s így alkalmuk volt a tökéletes nyelvismeret hiányából származó tudásbeli hézagokat pótolni, továbbá anyanyelvüket is szélesebb alapon művelni. 60 Az 1907:XXVIL tc. 18. §-a gondoskodott arról, hogy ahol magyar tannyelvű iskola nincs, a magyar tankötelesek a hitfelekezeti iskolában magyar nyeivű oktatásban részesüljenek. A 11.000/1935. M. E. sz, rendelet 3. §-a a kisebbségek javára hasonló rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy azokban a községekben, ahol nincs kisebbségi nyelvű népiskolai tanítás, de ugyanazon nyelvi kisebbséghez tartozó legalább 20 tanköteles szülői kívánják, az anyanyelvi ismereteket a rendelet 1. § 3. bek. b) pontjában meghatározott keretek között tanítani kell. Helyesen állapítja meg Imre Sándor a rendelet kiadásával kapcsolatban, hogy a pedagógiának már eldöntött tétele: a tanítás csak a gyermek anyanyelvén lehet sikeres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elemi iskolás gyermeket ne lehetne sikeresen más nyelvre is tanítani, de ez csak lassú léptekkel követheti az anyanyelven folyó oktatást. Az oktatásnak nem a nyelve, hanem a szelleme a döntő s hogy ez eredményre vezessen, a nevelőknek tájékozottaknak kell lenniök a kisebbségek múltja és mai lelkülete, állapota és törekvései felől. 61 A Gömbös Gyula által kiadott 11.000/1935. M. E. sz. rendelet azt is előírta, hogy a régi A., B. és C. típusú iskolákat legkésőbb az 1938/39. tanév megkezdéséig az új, egységes iskolatípusnak megfelelően át kell szervezni. Az 1938/39. tanévben azonban megindult az ország örvendetes gyarapodása és az idegen megszállás alól felszabadult országrészek a nemzetiségek nagy tömegeit hozták vissza a Szent Korona uralma alá. Megnövekedett tehát a magyarországi nemzetiségek száma és a saját nemzeti államukban élt nemzetiségek igényei is ezzel párhuzamosan fokozódtak. A második bécsi dörités után Bécsben, 1940 augusztus 30-án kelt magyar-német kisebbségi megállapodás I. részének 4. pontja értelmében Magyarország iskolaügyi tekintetben Németországgal szemben a következő kötelezettséget vállalta: „A (német) népcsoporthoz tartozó személyek valamennyi gyermekének lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett, mint amilye80 Bölöny József: A magyar közjog időszerű kérdései. II. k., 139. 1. 91 Imre Sándor: A nyelvi kisebbségek iskolái. Különlenyomat az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1936. évi 7. sz.-ból. 6. 1.
