Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

Az új rendszer azt is lehetővé tette, hogy a tanulók az egyes tan­tárgyakat mind anyanyelvükön, mind magyar nyelven megtanul­hassák. A nemzetiségi tanulók a magyar vonatkozásokat nélkülöző, elvont tárgyakat (számtan, mértan, gazdasági ismeretek) az első három osztályban először saját anyanyelvükön tanulták meg és magyar nyelven csak akkor ismételték a három felső osztályban, amikor az I—III. osztályokban a magyar nyelvet már kellő mérték­ben elsajátították. Az először magyar nyelven tanult ismereteket (földrajz, történelem, polgári jogok) pedig a felsőbb osztályokban ismételték anyanyelvükön s így alkalmuk volt a tökéletes nyelv­ismeret hiányából származó tudásbeli hézagokat pótolni, továbbá anyanyelvüket is szélesebb alapon művelni. 60 Az 1907:XXVIL tc. 18. §-a gondoskodott arról, hogy ahol magyar tannyelvű iskola nincs, a magyar tankötelesek a hitfelekezeti iskolában magyar nyeivű oktatásban részesüljenek. A 11.000/1935. M. E. sz, rendelet 3. §-a a kisebbségek javára hasonló rendelkezést tartalmaz, amikor ki­mondja, hogy azokban a községekben, ahol nincs kisebbségi nyelvű népiskolai tanítás, de ugyanazon nyelvi kisebbséghez tartozó leg­alább 20 tanköteles szülői kívánják, az anyanyelvi ismereteket a rendelet 1. § 3. bek. b) pontjában meghatározott keretek között tanítani kell. Helyesen állapítja meg Imre Sándor a rendelet kiadá­sával kapcsolatban, hogy a pedagógiának már eldöntött tétele: a tanítás csak a gyermek anyanyelvén lehet sikeres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az elemi iskolás gyermeket ne lehetne sikeresen más nyelvre is tanítani, de ez csak lassú léptekkel követheti az anyanyelven folyó oktatást. Az oktatásnak nem a nyelve, hanem a szelleme a döntő s hogy ez eredményre vezessen, a nevelőknek tájékozottaknak kell lenniök a kisebbségek múltja és mai lelkülete, állapota és törekvései felől. 61 A Gömbös Gyula által kiadott 11.000/1935. M. E. sz. rendelet azt is előírta, hogy a régi A., B. és C. típusú iskolákat legkésőbb az 1938/39. tanév megkezdéséig az új, egységes iskolatípusnak meg­felelően át kell szervezni. Az 1938/39. tanévben azonban megindult az ország örvendetes gyarapodása és az idegen megszállás alól fel­szabadult országrészek a nemzetiségek nagy tömegeit hozták vissza a Szent Korona uralma alá. Megnövekedett tehát a magyarországi nemzetiségek száma és a saját nemzeti államukban élt nemzetisé­gek igényei is ezzel párhuzamosan fokozódtak. A második bécsi dörités után Bécsben, 1940 augusztus 30-án kelt magyar-német kisebbségi megállapodás I. részének 4. pontja értelmében Magyar­ország iskolaügyi tekintetben Németországgal szemben a következő kötelezettséget vállalta: „A (német) népcsoporthoz tartozó személyek valamennyi gyermeké­nek lehetővé kell tenni, hogy ugyanolyan feltételek mellett, mint amilye­80 Bölöny József: A magyar közjog időszerű kérdései. II. k., 139. 1. 91 Imre Sándor: A nyelvi kisebbségek iskolái. Különlenyomat az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1936. évi 7. sz.-ból. 6. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom