Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

A kormány a felmerült szükséghez képest gondoskodik arról, hogy az általa kijelölendő polgári iskolákban és középiskolákban a nyelvi kisebbséghez tartozó tanulók számára a tanítás erre a célra létesített párhuzamos osztályokban egészben vagy részben á tanuló anyanyelvén történjék. Ugyancsak megfelelő módon gondoskodik a kormány arról, hogy az ezen rendelkezések végrehajtására szükséges tanerők kellő számban kiképeztessenek. Az ország területén élő nyelvi kisebbségek nyelve és irodalma számára legalább egy tudományegyetemen tanszéket kell fenntartani." A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 13. §-a ebben a tekintetben a következőképen rendelkezett: „Gondoskodni kell arról, hogy az állam területén nagyobb zárt egységekben együttélő nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok az általuk lakott vidék közelében állami tanintézetekben anyanyelvükön nyerhessenek kiképzést egészen addig, ahol a magasabb akadémiai kiképzés kezdődik. A tudományegyetemeken valamennyi nemzeti kisebbség nyelve és irodalma számára tanszékeket kell felállítani." A 4800/1923. M. E. sz. rendelet 18. §-a a trianoni szerződés 59. cikkének 1. bekezdését konkretizálta és szélesen kibővítette. A trianoni, szerződés szerint azokban a városokban és kerületekben kell az elemi iskolákban az anyanyelvi oktatás érdekében könnyítéseket tenni, ahol kisebbségek „jelentékeny arányban" laknak. A 4800/ 1923. M. E.- sz. rendelet ezt a sokféleképen értelmezhető rendelkezést úgy fogalmazta meg, hogy valamely községben vagy iskolai körzetben ugyanazon nyelvi kisebbséghez tartozó legalább 40 tanköteles, vagy a lakosság többsége szükséges az illető nemzetiség nyelvének az elemi iskolába való bevezetéséhez. A felsorolt esetekben természetesen az is szükséges, hogy a 40 tanköteles szülője (gyámja) vagy a helyi iskolai vagy közigazgatási önkormányzati szervek igényeljék a nemzetiségi anyanyelvi oktatást. A trianoni szerződés a nemzetiségi iskolakötelesek részére teendő „megfelelő könnyítések"-ről beszél, a 4800/1923. M. E. sz. rendelet viszont megnevezi, hogy miben áll a könnyítés: az illető nemzetiség nyelve az adott esetekben megfelelő számú osztályban egészben vagy részben tanítási nyelvül alkalmazandó. A rendelet utal arra, hogy a szülők vagy az önkormányzati szervek többféle kisebbségi iskolatípus között választhatnak, amelyekről alább lesz szó. A trianoni szerződés kimondja és a 4800/1923. M. E. sz. rendelet is megerősíti azt, hogy az ilyen elemi iskolákban a magyar nyelv oktatását a kormány kötelezővé teheti, illetve teszi. A trianoni szerződés csak az elemi iskolákban írja elő a kisebbségi tankötelesek anyanyelvi oktatását. A 4800/1923. M. E. sz. rendelet 18. §-ának harmadik bekezdése ezen túlmenően a kormány kötelességéyé teszi, hogy bizonyos polgári és középiskolákban a nyelvi kisebbségekhez tartozó tanulók számára párhuzamos osztályokat létesítsen és ott egészben vagy részben az ő anyanyelvükön