Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

Ezek a rendelkezések a törvényhatóságoknak az államkormányhoz, állami hivatalokhoz, egymáshoz és a községekhez intézett iratainak nyelvét szabályozzak. A törvényhatóságok a kormányhoz — a 4800/1923. M. E. sz. rendelet szerint még az egyéb állami hatóságokhoz és hivatalokhoz — intézett irataikban is az állam hivatalos nyelvét kötelesek használni, de emellett használhatják hasábosán — s ez tetszésükre van bízva — jegyzőkönyvi nyelvüket is. Az 1868:XLIV. tc. és a 4800/1923. M. E. sz. rendeletből az tűnik ki, hogy a magyaron kívül csak egy jegyzőkönyvi nyelvet használhatnak. A magyar nyelv használata a 4044/1919. M. E, sz. rendeletben a törvényhatóságok maguk-meghatározta hivatalos nyelve mellett a felterjesztésekben csak másodsorban volt biztosítva. A törvényhatóságok egymásközti iratai tekintetében az 1868: XLIV. tc. és a 4800/1923. M. E. sz. rendelet között eltérés van. Az előbbi választást enged a törvényhatóságoknak, hogy egymásközti irataikban akár az állam nyelvét, akár azt a nyelvet használják, amely annak a törvényhatóságnak, melyhez az átirat intéztetik, jegyzőkönyvi nyelve. A 4800/1923. M. E. sz. rendelet e tekintetben nem enged választást, hanem csak azt engedi meg, hogy az államnyelv mellett hasábosán a címzett törvényhatóság nyelvét is használhassák. (Ugyanezt rendeli el a 4800/1923. M. E. sz. rendelet a törvényhatóságoknak a községekhez intézett irataira vonatkozóan, amire az 1868:XLIV. tc. nem tér ki.) A két rendelkezés közül a 4800/1923. M. E. sz. rendelet 5. §-át kell hatályosnak tekintenünk. 4. Az 1868:XLIV. tc. nem tartalmazott rendelkezést a törvényhatósági szabályrendeletek nyelvére vonatkozóan. A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 3, §-ának második bekezdése kimondta, hogy a törvényhatósági szabályrendeleteket a törvényhatóság hivatalos nyelvén kívül ezek jegyzőkönyvi nyelvein is közzé kell tenni.

8 A 4800/ 1923. M. E. sz. rendelet 3. §-ának második bekezdése ezt a rendelkezést úgy módosította, hogy a községekben kihirdetésre kerülő szabályrendeleteket az állam hivatalos nyelvén felül a község jegyzőkönyvi nyelvén is közzé kell tenni. 5. A törvényhatósági tisztviselőket, bizonyos kivételekkel, a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló 1870:XLII. tc. értelmében a törvényhatósági bizottság választja meg hat évre. A jelöltek név8 A 88.283/1919. B. M. sz. rendelet 3. §-a a következő rendelkezést tartalmazza: ,,A törvényhatósági és községi szabályrendeletek köz- és magánérdekekbe vágó kérdéseket szabályoznak és így fontos az, hogy mindenki megismerhesse az azokban megállapított jogokat és kötelességeket. Gyakorlati szempontok teszik tehát indokolttá a 3. §-nak azt az intézkedését, hogy a szabályrendeleteket — a hivatalos nyelven kívül — a jegyzőkönyvi nyelveken is ki kell hirdetni. Súlyt helyezek arra, hogy ezt a rendelkezést mindenütt pontosan végrehajtsák." A 4044/1919. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében kötelezi az 5838/1920. P. M. sz. rendelet 1. §-a az igazgató hatóságokat arra, hogy körrendeleteiket a magyar nyelven kívül az érdekelt törvényhatóságok éa községek (városok) hivatalos, illetőleg jegyzőkönyvi nyelvén is kiadják. Eltérés esetén a magyar szöveg az irányadó. Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. 385