Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

7. Az 1939:VI. tc. 5. §-ának mintájára rendezi az állampolgár­sági kérdést a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1941 :XX. tc. 4. §-a. A trianoni szerződéssel jugoszláv állampolgárrá vált magyar állampolgárok 1941 április 11-i joghatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha 1931 június elseje és 1941 június elseje között állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak. A feleségre és kiskorú gyermekekre vonatkozó rendelkezések is megegyeznek az 1939: VT. tc. hasonló intézkedéseivel. Az 1921 július 26-a után jugoszláv állampolgárként született teljesen árva vagy atyátlan árva 1941 április 11-i jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha 1921 július 26-án atyja, s ha atyja később született, nagyatyja, az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921:XXXIII. tc.-be iktatott tria­noni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén király­ság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjá­nak, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi. Ez a rendel­kezés kiterjed a feleségre és kiskorú gyermekekre is, de nem ter­jed ki arra, aki, vagy akinek felmenője a külföldi állampolgárságot opció alapján szerezte meg. Üj rendelkezést tartalmaz az 1941 :XX. tc. 4. §-ának 6. bekez­dése, amikor kimondja, hogy „a jelen § alapján visszaszerzett, ille­tőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941 április 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakí­tottság lideje alatt ellenséges magatartásával a. magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett". Ez a rendelkezés méltatlansági esetet konstruál azok számára, akik a megszállás alatti magatartásuk miatt a magyar állampolgárságra érdemtelenek* Mivel azonban a visszacsatolás alkalmával nem lehet egyszerre megállapítani, hogy kik tanúsítottak ilyen magatartást, a törvény öt éves határidőt állapít meg. Az állampolgárság méltatlanság címén történő elvesztésének már az 1939: XIII. tc. 8. §-a megállapította öt konkrét esetét. De az itt említett körülmények fennforgása esetében csak a minisz­térium, vagyis a kormány foszthat meg valakit magyar állam­polgárságától. 8. A magyar állampolgárság valamennyi tételes jogszabályunk értelmében előfeltétele annak, hogy valaki nemzetiségi jogok alanya lehessen és gyakorolhassa azokat. Az 1868:XLIV. tc. honpolgárok­ról beszél, a trianoni szerződés csak az élet és szabadság védelmét, valamint a vallásszabadságot, biztosítja az ország valamennyi lako­sának, a többi jogokat az állampolgároknak tartja fenn, a 4800/1923. M. E. sz. rendelet is a magyar állampolgárság alapfeltételéből indul ki, sőt a bécsi német-magyar jegyzőkönyv több később tárgyalandó rendelkezéséből is az derül ki, hogy az csak a német népcsoport­hoz tartozó magyar állampolgárokra vonatkozik. Állampolgársági

Next

/
Oldalképek
Tartalom