Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

7. Az 1939:VI. tc. 5. §-ának mintájára rendezi az állampolgársági kérdést a visszafoglalt délvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásáról és az országgal egyesítéséről szóló 1941 :XX. tc. 4. §-a. A trianoni szerződéssel jugoszláv állampolgárrá vált magyar állampolgárok 1941 április 11-i joghatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha 1931 június elseje és 1941 június elseje között állandóan a visszacsatolt délvidéki területen laktak. A feleségre és kiskorú gyermekekre vonatkozó rendelkezések is megegyeznek az 1939: VT. tc. hasonló intézkedéseivel. Az 1921 július 26-a után jugoszláv állampolgárként született teljesen árva vagy atyátlan árva 1941 április 11-i jogi hatállyal a magyar állampolgárságot hatósági intézkedés nélkül megszerzi, ha 1921 július 26-án atyja, s ha atyja később született, nagyatyja, az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében magyar állampolgár volt és az 1921:XXXIII. tc.-be iktatott trianoni szerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén királyság állampolgárává. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi. Ez a rendelkezés kiterjed a feleségre és kiskorú gyermekekre is, de nem terjed ki arra, aki, vagy akinek felmenője a külföldi állampolgárságot opció alapján szerezte meg. Üj rendelkezést tartalmaz az 1941 :XX. tc. 4. §-ának 6. bekezdése, amikor kimondja, hogy „a jelen § alapján visszaszerzett, illetőleg megszerzett magyar állampolgárságtól a belügyminiszter a jelen törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt az 1941 április 11. napjáig visszanyúló hatállyal megfoszthatja azt, aki az elszakítottság lideje alatt ellenséges magatartásával a. magyar nemzet érdekei ellen súlyosan vétett". Ez a rendelkezés méltatlansági esetet konstruál azok számára, akik a megszállás alatti magatartásuk miatt a magyar állampolgárságra érdemtelenek* Mivel azonban a visszacsatolás alkalmával nem lehet egyszerre megállapítani, hogy kik tanúsítottak ilyen magatartást, a törvény öt éves határidőt állapít meg. Az állampolgárság méltatlanság címén történő elvesztésének már az 1939: XIII. tc. 8. §-a megállapította öt konkrét esetét. De az itt említett körülmények fennforgása esetében csak a minisztérium, vagyis a kormány foszthat meg valakit magyar állampolgárságától. 8. A magyar állampolgárság valamennyi tételes jogszabályunk értelmében előfeltétele annak, hogy valaki nemzetiségi jogok alanya lehessen és gyakorolhassa azokat. Az 1868:XLIV. tc. honpolgárokról beszél, a trianoni szerződés csak az élet és szabadság védelmét, valamint a vallásszabadságot, biztosítja az ország valamennyi lakosának, a többi jogokat az állampolgároknak tartja fenn, a 4800/1923. M. E. sz. rendelet is a magyar állampolgárság alapfeltételéből indul ki, sőt a bécsi német-magyar jegyzőkönyv több később tárgyalandó rendelkezéséből is az derül ki, hogy az csak a német népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárokra vonatkozik. Állampolgársági