Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

olyan irányban is, hogy a szerződő felek a jelen egyezmény alá nem eső s Magyarországon a magyar, Szlovákiában a szlovák jogszabályok alapján hontalanoknak tekintendő személyekkel egymást nem fogják megterhelni (9. pont). 4. A magyar-csehszlovák egyezményhez hasonló alapon tárgyalja a visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1939:VI. tc. 5. §-a a felszabadult területek lakóinak állampolgársági kérdéseit. A kárpátaljai területek lakosai közül azok, akik 1921 július 26. napján (a trianoni békeszerződés életbelépésének napja) az akkor érvényes magyar jogszabályok értelmében kétségtelenül magyar állampolgárok voltak és az 1921: XXXIII. tc.-be iktatott trianoni szerződés alapján csehszlovák állampolgárokká váltak, 1939 március 15. napján kezdődő hatállyal hatósági intézkedés nélkül visszaszerzik magyar állampolgárságukat, ha az 1929 március 15. napja óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938: XXXIV. tc.-kel a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken laknak. Ez a rendelkezés kiterjed a magyar állampolgárrá lett férfi feleségére és kiskorú gyermekeire is. A házasságon kívül született kiskorú gyermek anyja állampolgárságát követi. Az 1921 július 26-a után csehszlovák állampolgárként született teljesen árva, vagy atyátlan árva 1939 március 15-i joghatállyal megszerzi a magyar állampolgárságot, ha 1921 július 26-án atyja, ha atyja később született, nagyatyja, magyar állampolgár volt és ő maga 1929 március 15-e óta, ha pedig később született, születése óta állandóan a kárpátaljai vagy az 1938:XXXIV. tc.-kel Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeken lakik. A házasságon kívül született gyermek anyjának, illetőleg nagyszülőjének állampolgárságát követi. Az így megszerzett magyar állampolgárság kiterjed a magyar állampolgárrá vált férfi feleségére és gyermekére, illetőleg a magyar állampolgárrá vált nőnek házasságon kívül született gyermekére. A fenti rendelkezések nem terjednek ki arra, aki, illetőleg akinek felmenője a csehszlovák állampolgárságot az 1921:XXXIII. tc.-be iktatott trianoni szerződés 64. cikke értelmében gyakorolt opció alapján szerezte meg. A trianoni szerződés idézett rendelkezése értelmében a szlovák anyanyelvű és nemzetiségű állampolgároknak, ha Magyarországnak a trianoni szerződéssel megállapított területén volt községi illetőségük, módjukban volt a trianoni szerződés hatálybalépésétől számított hat hónap alatt a csehszlovák állam javára optálni. A törvényhozó ebben a kérdésben arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lenne helyénvaló az ilyen egyéneknek, illetőleg leszármazóinak a magyar állammított. húsz év múlva nyerhet italmérési engedélyt (1921:1V. tc. 3. §.). Csak született magyar állampolgárnak, vagy ilyen visszavándorolt gyermekének juttatható ingatlan a földbirtokreform során. Országgyűlési, törvényhatósági és községi aktív és passzív választójoga a -hatósági oklevéllel honosítottnak csak abban az esetben van, ha már tíz év óta magyar állampolgár. A visszahonosítotbaknak a korábbi magyar állampolgárság időtartamát is figyelembe kell venni. Egyed István: A mi alkotmányunk. 151. 1.