Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

V. FEJEZET. A magyarországi nemzetiségek tételes joga

21. §. Az élet, szabadság és vallásszabadság védelme. Az Aranybulla, a Hármaskönyv és a jobbágyfelszabadítás. — A vallásszabadságot védő törvények Erdélyben és Magyarországon. A trianoni békeszerződés 55. cikke szerint: „Magyarország kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül, az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja. Magyarország minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást, vagy hitvallást nyilvánosan vagy otthonában gyakoroljon, amenynyiben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik." 1. A trianoni békeszerződésben a kisebbségek védelmére vállalt kötelezettségek végrehajtásáról szóló 4800/1923. M. E. sz. rendelet ezeket a rendelkezéseket, amelyek nemcsak a magyar állampolgárokra, hanem az idegenekre is vonatkoznak, nem vette át, mivel azok a magyar alkotmány fejlődésének folyamán mind elismerést nyertek. A személyes szabadság biztosítását már II. Endre 1222-i Aranybullájának 2. cikkelyében megtaláljuk, mely szerint „ezt is akarjuk, hogy nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedvéért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes úton törvényt láttak reá". Ugyanezt az elvet fejti ki Werbőczy Hármaskönyvének híres primae womts-ában, ahol a nemesek négy fő jogát sorolja fel. Ezek: 1. nemes embert előzetes idézés vagy perbehívás és törvényes elmarasztalás nélkül senki sehol le nem tartóztathatja, ami alól csak a flagrans delictum képez kivételt; 2. csak a törvényesen megkoronázott fejedelem hatalma alatt állanak, de ő sem háboríthat közülük senkit a törvény útján kívül és kihallgatása nélkül; 3. törvényes jogaikkal és földbirtokukon belüli minden jövedelmükkel szabadon rendelkezhetnek; 4. ha a király vagy fejedelem az Aranybullában kinyilvánított nemesi jogok ellenére tenni, merészelne, annak ellenszegülhetnek anélkül, hogy hűtlenség vétségébe esnének. Az Aranybulla 31. cikkelyének 2. §-ába foglalt jus resistendi et contradicendi-t I. Lipót 1688 :IV. tc.-ke hatályon kívül helyezte. Ezek a jogok a nemességet származásra való tekintet