Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei

egymás közt a magyar nyelvű levelezést 1874 január l-ig fokozatosan életbe léptetni kötelesek; 4) a közönség elé jutott és magyar szöveg nélkül kiállított nyomtatványok a használatból azonnal kivonandók; 5) az állomásokon és vonatak, illetve hajók kíséretében alkalmazott idegen ajkú tisztviselők és szolgák kötelesek 1874 január l-ig legalább oly mértékben elsajátítani a magyar nyelvet, hogy a mondott határidőn belül ne csak használni képesek legyenek, hanem használják is, ellenkező esetben belföldi egyénekkel váltják fel őket; 6) új erők alkalmazásánál a bennszülöttekre s különösen a vasúti gyakornokokra, illetőleg szolgáknál a magyar nyelvet értő kiszolgált- sorkatonákra kell tekintettel lenni; 7) s végül a saját érdekükben felszólítja a vállalatokat, hogy ,,a közönség ellenszenvével találkozó külföldi jelleget levetkezni igyekezzenek."

8 Tisza Lajos közmunka- és közlekedésügyi miniszternek ez a rendelete nem a nemzetiségek ellen irányult, mivel a rendelet a vasúttársaságoknál alkalmazott külföldieket akarta belföldiekkel és magyarul tudókkal (tehát nem fajmagyarokkal) felváltani s ezáltal a vasutat a közönség igényeinek megfelelővé tenni. A rendelet azonban nem érte el idejében hatását, mert a közmunka és közlekedési m. kir. miniszter 1875 április 16-án kelt 4053. sz. körrendeletében ismét felszólította valamennyi vasúttársulatot és a szabad cs. kir. gőzhajózási társulatot, hogy hivatalos ügykezelésük minden ágába vezessék be a magyar nyelvet. „A kormány — úgymond — állandóan súlyt helyez arra, hogy az eredetileg nem magyar ajkú személyzet a hivatalos nyelv elsajátítása által a hazai forgalmi szolgálatnak állandó, hasznos és hazafias tényezője maradjon."

8 A vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1907:XLLX. tc. 1. §-ába is szükségesnek látszott felvenni a következő rendelkezést: „A magyar szent korona országainak területén üzemben tartott közforgalmú géperejű vasúti vállalat szolgálatába csak olyan egyén vehető fel, aki magyar állampolgár és a^ magyar nyelvet bírja. Horvát-Szlavonországok területén azoktól a vasúti alkalmazottaktól, akik szolgálatuk közben a közönséggel, vagy az ottani hatóságokkal való érintkezésre hivatvák, a horvát nyelv ismerete is megkivántatik." c) Az osztrák-magyar bank létesítéséről és szabadalmáról szóló 1878 :XXV. tc. 59. §-a szerint a bank főtanácsának minden hirdetménye a bécsi hivatalos lapban német, a budapesti hivatalos lapban magyar nyelven tétetik közzé. A 82. § értelmében a bank utalványai (bankjegyek) egyik oldalon német, a másik oldalon magyar azonos tartalmú szöveggel vannak ellátva. A bank szabadalmának meghosszabbításáról szóló 1887 :XXVI. tc. ez utóbbi rendelkezést ís fenntartotta. Trianon után ezek a rendelkezések tárgytalanná váltak, a magyar papírpénzekre azonban a Nemzeti Bank a pénz értékét feltüntető szöveget a magyaron kívül) még öt nemzetiségi nyelven is kiírja. d) A magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakí8 Rendeletek Tára, 1872, 537—539. 1. » Rendeletek Tára, 1875, 418. 1.