Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
IV. FEJEZET. Nemzetiségi jogunk alapelvei
kat, mint az alsóbb rendűeket, a nem nemeseket is ide számítva; de a köznép elnevezése alatt egyedül a nem nemeseket értjük." 12 Werbőczy Hármaskönyve III. része 25. címének 1. pontjában arról is említést tesz, hogy az egységes nemesség mellett a jobbágyok között többféle népség van, akiket „nationes"-nek nevez: „Kiknek állapotja sokféle, mert némelyek magyarok, mások szászok és németek, mások pedig csehek és tótok, akik a keresztény hitet vallják. Ezenkívül némelyek oláhok és oroszok, némelyek pedig rácok vagy szerbek és bolgárok, kik a görögök tévelygését követik. Vannak ezenfelül jászok és kunok, kik királyi földeken telepedtek le és ott laknak és hasonlóképen a keresztény hitet vallják. Az oroszok és bolgárok közül pedig némelyek a mi hitünkhöz, mások pedig a görögök tévelygéséhez ragaszkodnak". Werbőczyhez hasonlóan határozza meg a nemzetet Luther, aki ,,a német nemzet keresztény nemességéhez" intézett szózatában a püspököket és fejedelmeket a gondjaikra bízott néppel állítja szembe, ugyanígy hangsúlyozza Bürke, hogy a nemzet a francia forradalom előtt a rendek alkotmányosan szervezett testületi egységét jelentette s Joseph de Maistre szerint is a nemzet a fejedelem és az arisztokrácia. 13 Werbőczy tehát az akkori korszellemnek megfelelően túlhalad az addigi geopolitikai nemzetfogalmon, amelyben a nemzet azoknak a közösségét jelenti, akik egy történet-földrajzi államterület lakosságát alkotják, ezt a területet a maguk hazájának érzik s ennek függetlenségéért és épségéért életüket is hajlandók feláldozni. A nemzet nála új, közjogi értelmezést és bizonyos arisztokratikus jelentést nyer. Amit Werbőczy populus-nak nevez, az tulajdönképen nem a nép, hanem a nemesi nép, vagyis a nemzet, szembeállítva a plebs, a köznép, vagyis a nem nemesek fogalmával. A popufus Werbőczyanus csak azokat foglalja magában, akik a haza földjének szabad birtokosai, vagyis a kiváltságos rendek tagjai, ezek azonban a haza egész lakosságát, az egész geopolitikai értelemben vett nemzetet képviselik. A nemzet tehát most már nem a király alattvalóinak összességét jelenti, hanem az államterület szabad birtokosainak egységét s ennek az egységnek a király személyén kívül más összefoglaló egysége is van — Csekey István szavaival — a nemesség communitása, vagyis a nemzetet jelentő szabad birtokosok egységes testülete, korporációja. 14 Werbőczy közjogi nemzetfogalmának ugyanakkor azonban bizonyos demokratikus színezete is van, mivel a nemesek között nem 12 Werbőczynek ez a meghatározása csaknem szőszeriat megegyezik a Justlnianus Institutiojának I. k., II. cím 4. §-ában foglalt definícióval. Lásd a Magyar Törvénytár milleniumi kiadása Werbőczy István Hármaskönyvét tartalmazó kötetének (Budapest, 1897.) 231. oldalán Márkus Dezső jegyzetét. 13 Ottlik László: Nemzet és nemzetiség. Lugoj, 1930, 15. 1. " Csekey i. m. 31. 1. — V. ö. Ugyanő: Werbőczy és a magyar alkotmányjog. Universitas Francisco-Josephina, Kolozsvár. Acta Juridico-Politica 2. Kolozsvár, 1942, 33. 1. — Ugyanő: Magyarország alkotmánya. Budapest, 1943, 208. 1. -
