Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

szabályrendeleteket, vagy a közigazgatási kirendeltség vezetője által kiadott rendelkezéseket hasábosán magyar és magyarorosz nyelven. A kárpátaljai terület lakosai az ott működő állami és önkormányzati hatóságokhoz, valamint a miniszterekhez magyarorosz nyelven is fordulhatnak és ebben az esetben a választ magyarorosz nyelven kell megadni. A kárpátaljai területen a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozólag a jogszabályokban megállapított rendelkezések az irányadók. A 14. § szerint a kárpátaljai területre kinevezett tisztviselők a hivatali esküt magyar, vagy magyarorosz nyelven tehetik le. A Kárpátalján működő királyi bíróságok nyelvhasználatát a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekre vonatkozó igazságügyi szervezeti rendelkezésekről szóló 5800/1939. M. E. sz. rendelet állapította meg.

4b Ennek 12. §-a szerint az 1924:11. tc. és a 4800/1923. M. E. számú rendelet 12—14. §§-ainak rendelkezéseit olyan értelmű módosítással, illetve kiegészítéssel keli alkalmazni, hogy a Kárpátalján működő kir. bíróságok előtt folyó ügyekben felebbviteli bíráskodást gyakorló kir. törvényszékeknél és ítélőtáblán is a felebbviteli ügyek elintézéséhez szükséges számban kell a magyar-orosz nyelvben jártas személyeket alkalmazni, továbbá, hogy a Kárpátalján működő kir. bíróságoknál és ügyészségeknél folyó ügyekben akár az elsőfokú, akár a felebbviteli eljárásban az ügyvéd, úgyszintén a helyettesítésében eljáró személy az állam hivatalos nyelve mellett a magyar-orosz nyelvet is használhatja. A Kárpátalja visszacsatolásakor elvállalt erkölcsi kötelezettségek vezették gr. Teleki Pál miniszterelnököt akkor, amidőn 1940 július 23-án a szélső jobboldal zajos ellentmondásai között beterjesztette „a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzataról

<c szóló törvényjavaslatot.

5 A javaslat indokolása elmondja, hogy Kárpátal[]'a Magyarországnak a honfoglalás óta integráns része, amelynek történetében a húsz éves cseh-szlovák uralom csak múlóepizód. Csehszlovákia megtagadta a ruténektől az önkormányzatot, amire nemzetközi kötelezettséget vállalt s a ruténeknek sohasem nyilt alkalmuk kívánságaikat nyilvánítani, úgy amint azt a Millerand-féle kísérőlevél megígérte. A magyar kormány most arra az álláspontra helyezkedik, hogy tekintettel azokra az ígéretekre, amelyek e területnek adattak, tekintettel arra, hogy a magyar kormányok a ruténeket a csehszlovák kormányokkal szemben támogatták autonómiájuk elnyeréséért folytatott küzdelmükben s így ez a nép húsz éven át az önkormányzat gondolatvilágában és vágyában élt és végül tekintettel e terület sajátos és népi viszonyaira, a területnek valamilyen formában önkormányzatot kell adni. 4

b Rendeletek Tára 1939, 867—874. 1. 5 Az 1939—1944. évi országgyűlés képviselőházának naplója. VI. k., 490. 1. — Az 1939—1944. évi országgyűlés képviselőházának irományai V. k.

( 347. sz. 1—6. 1., Indokolás 7—18. 1., egy térképmelléklettel. — V. ö. Kari János: Kárpátalja jogállása. Kisebbségvédelem. V. évf., 5—6. sz. 1942, 5—17. 1.