Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig
között szerepel az önálló politikai párt szervezése, a választójog kiterjesztése, a nyelvhasználat tényleges keresztülvitele, az 1907:XXVII. tc. hatályon kívül helyezése és a román színek használata. A tárgyalások a román nemzeti pártban kitört válság miatt megszakadtak, de 1913 és 14-ben Tisza István mint miniszterelnök ismét felvette a tárgyalások fonalát. Amíg Tisza a románokkal a megértést kereste, sok olyan zavaró mozzanat merült fel, ami tárgyalásai elé súlyos akadályokat gördített. A magyar görög katolikusok régi kívánsága teljesült az 1912 június 8-án kelt „Christe fidèles graeci ritus" kezdetű pápai bullával, mely egy önálló magyar görög katolikus püspökség felállítását engedélyezi. Mivel a görög katolikus egyház magyar hívei a rutén és román görög katolikus egyházakhoz tartoztak, a román propaganda belföldön és külföldön magyarosító kísérletnek állította be a hajdúdorogi püspökség létesítését, noha az kizárólag a magyar hívek számára létesült. Az izgatás odáig fajult, hogy 1914 február 23-án Miklóssy István magyar görög katolikus püspök debreceni hivatalos helyiségében bomba robbant s a merénylő egy Catereu Ilyes nevű bukaresti egyetemi hallgató volt, aki összeköttetésben állott Iorgával, a román Kultúrliga főtitkárával. De a nyomozás azt is kiderítette, hogy Catereu Bobrzinsky orosz gróffal, a mármarosi schizmatikus mozgalmak spiritus rectorával is összeköttetésben állott. A görög katolikus rutének között az ortodox hitre való áttérés propagandája Oroszországból indáit ki és a pánszláv agitációval párhuzamosan haladt. Bobrzinsky gróf és társai nagy zarándoklatokat rendeztek Kievbe, ahol a babonás és szegény rutén parasztokat fényes ceremóniákkal kábították el és a cár mérhetetlen hatalmával izgatták a rutén fiatalság fantáziáját. Bobrzinsky gróf a mármarosszigeti schiza-per tárgyalásán elmondta, hogy a mozgalom az orosz politika játéka volt és csak azért nem tudott nagyobb sikereket elérni, mert a rutén nép és a magyar állam között erős érzelmi kapcsolatok állottak fenn. 46 Tisza tárgyalásai tehát olyan időben folytak a románokkal, amikor a pánszlávizmus és az antant ágensei mindent elkövettek Magyarországon, hogy a magyarság és a nemzetiségek viszonyát megmérgezzék és a monarchia hatalmi helyzetét aláaknázzák. A tárgyalások meghiúsulása után a képviselőház 1914 február 20-i ülésén Bujanovics Gyula interpellációja folytán Tisza nagy beszédben a Ház elé tárta a tárgyalás anyagát 47 s felszólalása után a nemzetiségi kérdés körül olyan széles mederben indult meg a vita, amire a nemzetiségi törvény megalkotása óta nem volt példa. 48 A tárgyalások anyaga több nagy kérdéscsoport körül zajlott le s Tisza 46 Jancsó Benedek i. m. 331—357. 1. — Les négotiations de la paix hongroise I. k., 474—475. és 487. 1 — V. ö. Aradi Viktor: A rutén skizmapör. Budapest, 1914. 80 1. « Az 1910/15. évi országgyűlés naplója. XXII. k., 242—243. 1. 48 Lásd a március 5-i, 6-i, 11-i, 12-i, 13-i, 17-i, 18-i, 19-i és 20-i ülések jegyzökönyvét a XXII. és XXIII. naplőkötetben.
