Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

szagban létező bármely hivatalra vagy méltóságra való emelkedés akadályául. Sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos bírói és közigazgatási hivatalokra, s különösen a főispánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig alkalmaztassanak." 27. §. (régi 28. §.

66

) „A korábbi törvényeknek a fenebbi határozatokkal ellenkező rendeleletei ezennel eltöröltetnek." 28. §. „Ezen törvény rendeletei a külön területtel bíró s politikai tekintetben is külön nemzetet képező Horvát-Sziavon- és .Dalmátországokra ki nem terjednek, hanem ezekre nézve nyelv tekintetében is azon egyezmény szolgáland szabályul, mely egyrészről a magyar országgyűlés, másrészről a horvát-szlavón országgyűlés között létrejött, s melynél fogva azok képviselői a közös magyar-horvát országgyűlésen saját anyanyelvükön is szólhatnak." A részletes tárgyalás bezárása után az elnök a javaslat végleges megszavazását a december 1-i ülésre tűzi ki, amikoris a Ház felállással elfogadja azt.™ 86 Deák itt a nemzetiségi bizottság 28. §-ára hivatkozik, mely a központi bizottság 27. §-ának felel meg. 87 Napló, december 1-i CCCXXX. ülés, 220. 1.