Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

Deák Ferenc szerint minden képviselőnek joga van a vitában résztvenni vagy eltávozni. „Ha azonban azon érdemes urak úgy gerálják magokat, mint, nem tudom micsoda nemzetek vagy nemzetiségek képviselői, e részben azt hiszem, Magyarországban a nemzetiségeknek mint ilyeneknek képviselői nincsenek. (Helyelés.)"

4 Magyarország sok választókerületében egyik vagy másik nemzetiség van többségben, de azért e kerületek képviselői nem az egyes nemzetiségek, hanem az ország képviselői. Ahhoz, hogy az illető képviselők román, szerb, vagy más nemzetiségű férfiak, az országgyűlésnek semmi köze sincs. Pap Simon a román nemzetiségű képviselők nevében tiltakozik a nyilatkozat ellen, „mert én a haza érdekét mindenkor a nemzetiségek igényeinek föléje helyezem. (Éljenzés.)"

5 Ezután á Ház áttért a javaslat részletes vitájára, mely a 24 román és szerb képviselő távollétében zajlott le. Paiss Andor jegyző olvassa a törvényjavaslat bevezetését:

6 jj; „Törvényjavaslat a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában/' „Minthogy Magyarország összes honpolgárai, az alkotmány alapelvei szerint is, politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; minthogy továbbá ezen egyenjogúság egyedül az országban divatozó többféle nyelvek hivatalos használatára nézve, és csak annyiban eshetik külön szabályok alá, amennyiben ezt az ország egysége, a kormányzat és közigazgatás gyakorlati lehetősége s az igazság pontos kiszolgálása szükségessé teszik: a honpogárok teljes egyenjogúsága minden egyéb viszonyokat Uletőleg épségben maradván, a különféle nyelvek hivatalos használatára nézve következő szabályok fognak zsinórmértékül szolgálni." Andaházy Pál javasolja, hogy az első bekezdés végén sorolják fel az egyes nemzetiségeket: magyarok, tótok, románok, szerbek, németek, oroszok stb.

7 Pap Simon nem pártolja Andaházy javaslatát s a Ház is az eredeti szerkezet megtartása mellett dönt.

8 Jegyző felolvassa az első szakaszt. 1. §• „A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozási s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar; a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban kiadandók; az ország kormányának hivatalos nyelve a kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar." 4 Napló 176. 1. 8 Napló 176. 1. 8 Az itt következő idézetek a 392. sz. irományban közölt Deák-féle javaslatból vannak a szövegbe beillesztve. Irományok 1865—68., VU. k., 11—15. 1. 7 Napló 176. 1. 8 Napló 176. 1.