Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

A legvitásabb az a kérdés volt, hogy a kapcsolt részeken is mondják-e ki a hivatalos nyelvnek a magyart? Gr. Haller Ferenc horvát bán javaslatára a rendek heleegyeztek abba, hogy a horvátok belügyeikben a latin nyelvet használhassák, br. Eötvös József indítványára pedig hatévi határidó't adtak a három sziavon megyének, valamint Fiúménak és Buccarinak a magyar nyelvre való áttéréshez; de a főrendek mégis a kapcsolt részek kihagyása mellett döntöttek. A király az országgyűlés feliratát kevés módosítással jóváhagyta s az így létrejött 1844:11. tc.-ket a jegyzőkönyv a nemzet egyik legdrágább vívmányának mondja. Ezután a leiratok és a törvények is magyar nyelven szerkesztetnek; az országgyűlésen csak a kapcsolt részek követei szólhatnak még hat évig latinul; a magyar udvari kancellária és a helytartótanács minden leirata, sőt ez utóbbinak a feliratai is magyar nyelvűek lesznek; az udvari főtörvényszék és a szentszékek nyelve is a magyar lesz; a kapcsolt részek törvényhatóságai a magyarországiak magyar nyelvű, ezek pedig a kapcsolt részekbeliek latin leveleit elfogadni kötelesek; a magyar nyelvet a kapcsolt részek fő és középiskoláiban rendes tárgyként fogják tanítani; végül Magyarországon a közoktatási nyelv a magyar lesz.

17 A következő 1847/48. évi országgyűlést V. Ferdinand magyar nyelven nyitotta meg, ami az első magyar szó volt több évszázad óta az országgyűlésen az uralkodó ajkáról. Most már a horvát követek is magyarul szólaltak fel. A rendek még felvetették az 1844ben elintézetlenül maradt pontokat, a főrendek pedig gr. Batthyányi Lajos javaslatára belevették válaszukba, hogy a horvátok ügykezelési nyelvét tetszésükre bízzák, amiért az illyr párt vezetői köszönetet mondtak. A horvátok azonban akkor már döntöttek a bécsi reakció mellett. A rendek utolsó határozatukban kimondták, hogy a horvátok nyelvét és nemzetiségét tisztelik és épségben akarják tartani, de a Zrínyi és Frangepan korabeli testvériség helyreállítása nem sikerült s a magyar szabadságharcot Jellasics betörése indította el. A magyar államnyelv bevezetése miatt nemzetiségi oldalról, de a külföldről is sok vád érte a reformkor magyar áUamférfiait és politikusait s a szabadságharc utáni történetírás a nemzetiségeknek a magyarsággal való szembefordulását a nyelvtörvényekből és az ezzel párhuzamos ,.magyarosításból" igyekezett levezetni. Ha végigtekintünk az 1790 :XVX tc.-től az 1844:11. tc.-ig a magyar törvényhozás munkáján, akkor igazat kell adnunk Szemere Bertalannak, aki az 1848/49. évi magyar kormány nemzetiségi politikájáról szóló védőiratában, 1854-ben a külföld számára a következőket írta: „Kérdem, vájjon lehetett-e több óvatossággal, több kímélettel, több türelemmel a hivatalos nyelv megváltoztatását foganatosítani, 17 A nyelvharc országgyűlési történetére vonatkozóan lásd Kovács Vidor: A magyar nyelvnek jogaiba iktatása 1790—1844. Értesítő a pannonhalmi Szt. Benedek-rend esztergomi kath. fögymnasiumáról. Az 1899/900. isk. év. végén. Esztergom, 1900, 12—55. 1.