Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

I. FEJEZET. A magyar államnyelv bevezetése és a nemzetiségi kérdés

den újabb nyelvi kérelmet elutasított, s így ezen az országgyűlésen egyetlen nemzeti vívmányt, a Magyar Tudományos Akadémia meg­alapítását iktatták törvénybe (1827:XI. és XII. tc.). Az 1830. évi országgyűlésen az alsó tábla már magyar nyelvű izenetet küld a főrendeknek, akik ezt tárgyalás alá vették, az uralkodóhoz pedig ismét felterjesztették a legutóbbi országgyűlés sérelmeit. Az újabb rohamnak már Bécsben is engedni voltak kénytelenek s ebből a feliratból született meg az 1830: VIII. tc. Ez magyarrá teszi a hely­tartótanács levelezését a körlevelek kivételével; a Kúriát a hozzá magyar nyelven felkerülő pereknek magyar nyelven való folytatá­sára kötelezi; a kerületi táblákhoz, vármegyei és városi bíróságok­hoz, sőt a szentszékekhez is bizonyos mértékben bevezeti a magyar nyelvet; a közhivatalra való alkalmaztatás feltételének mondja ki a magyar nyelv ismeretét és négy év múlva az ügyvédi vizsgára való jelentkezéshez is megkívánja a magyar nyelv tudást. Az 1832/36. évi országgyűlésen a rendek felszólítják a főren­deket, hogy izeneteiket magyar nyelven szerkesszék, amire meg is érkezik az első magyar válasz, de a törvények és feliratok magyar szerkezetét a főrendek egyelőre nem hajlandók elfogadni. A rendek izeneteit és a feliratokat Kölcsey Ferenc szerkeszti, ő az alsó tábla pennája. „A Icarok és rendek — írja harmadik izenetében — ez oldalról nem ismernek más érdeket: mint a nemzeti önállásnak, s a nemzeti önállás fennmaradásának érdekét; s erősen, visszavon­hatatlanul elhitették magokkal, hogy nemzeti önállások a nemzeti nyelv sorsával válhatatlan kapcsolatban áll. Ez az érdek, mi előtt minden másnak el kell tűnnie; s minden, ami ennek ellene van, álérdek." 14 Fáy András a kormányt támadva azt mondja: ,,Míg nincs nyelvünk, pedig nincs, amíg nem országos, amíg törvényeink idegen szavúak, addig nemzet nem vagyunk, hanem ugyanazon feje­delem és törvények alatt élő népcsoport, nem díszes épület, hanem Tcőrakás összetartó cement nélkül, mely az első rezzenésre össze­omlással fenyeget." 15 A vitába új színt legfeljebb az hoz, hogy a rendek most már a katolikus liturgiát is meg akarják magyarosí­tani, amivel maguk ellen fordítják a klérust és a káptalani követe­ket, akikben a felvidéki és horvát követek segítőtársat találtak a latin nyelv védelmére. Ennek ellenére Bécsben már mind kevesebb ellenállás mutatkozott a magyar nyelvvel szemben és így született meg az 1836:111. tc, mely a törvények két szerkezete közül a magyart mondja ki eredetinek; a magyar nyelvet bevezeti a királyi ítélőtábla és az udvari főtörvényszék ügykezelésébe; a hiteles ki­adványok bevezetésének és befejezésének magyarul való szerkesz­tését kimondja; az anyakönyvek magyar nyelven vezetését rendeli el ott, ahol magyar nyelven mondanak szentbeszédeket; az aradi mesteri és papi szemináriumban pedig magyar tanszék felállítását ígéri. 14 Kölesei Kölcsey Ferencz minden munkái. VI. k., Budapest, 1886, 218. 1. 15 1832/36. évi országgyűlési jegyzőkönyv XII. 449. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom