Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

gyar-, Horvát-, Tót- és Dalmátországokban és az egész katonai határőrvidéken lakó szerbek általános congressusa által. Minthogy a szerb vajda a Vajdaságnak politikai feje is egyúttal, ez okból, és csakis addig, amíg a szerb vajda a Vajdaság politikai főnökségét megtartja, választásában aránylag részesülni fognak a Vajdaságban lakó más nemzetiségbeliek is, az eddig törvényesen bevett vallások különbsége nélkül. A választási congressuson gyakorlandó népképviàeletet, úgy a szerb vajda választása módját ő cs. k. felségének jóváhagyása mellett ideiglen a szerb patriarcha, a congressus néhány jelen tagjával egyetértőleg, végleg pedig az első választási congressus fogja szabályozni. A szerb vajda választásának megerősítése ő cs. k. felségének jogai közé tartozik. A szerb vajda méltóságának legfölebb fél évig szabad betöltetlenül maradnia. A szerb patriarcha vagy helyettese köteles ez idő folyama alatt a választási congressust ő cs. k. felsége engedelmével összehívni. A szerb vajdát csupán bebizonyított vétség miatt lehet elmozdítani; nyugalomba pedig csak a választási congressus által is elismert tehetetlensége miatt vagy saját kívánságára lehet őt helyezni. A szerb vajda Magyarország felsőházában üléssel és szavazattal bir, méltóságra nézve pedig az ország zászlósai (Barones Regni) sorában közvetlenül a tárnok után következik. A háromegy királyság országgyűlésén a szerb vajda közvetlenül a bán után ül és szavaz. A szerb vajda a Vajdaság területi gyűlésének rendes elnöke s egyszersmind a Vajdaság nemzeti őrségének — ha ez behozatik — főparancsnoka. A szerb vajdának, aá állam-pénztárából járó s méltóságának megfelelő fizetését ő cs. k. felsége fogja meghatározni. IV. A Szerb Vajdaság autonómiáját területi gyűlésében gyakorolja, mely a szükséghez képest időszakonkint tartatik s melynek hatásköre a következő: 1. A terület érdekeiben ő cs. k. felsége jóváhagyásával rendszabályokat (statuta) alkot, melyek a köztörvénnyel nem ellenkeznek; 2. Kihirdeti az ország törvényeit; 3. Ellenőrködik a Vajdaság politikai igazgatása fölött, s e tekintetben ő cs. k. felségéhez és a törvényhozó testülethez előterjesztéseket intéz; 4. A vajdaságra eső közadót egyes járásaira kiveti, s ennek behajtásába s átszolgáltatásába befoly; . 5. A terület szükségeinek fedezésére megkívántató költségeket megállapítja, kiveti, s a beszedés és számadás módját meghatározza; 6. A vajdaságra eső ujoncilletéket felosztja; 7. Határozatokat hoz mindazon tárgyakban, melyek a Vajdaság javára és szükségeire vonatkoznak. A területi gyűlés képviseletét ő cs. k. felsége jóváhagyásával ideiglen a szerb patriarcha a jelen congressus néhány tagjával egyetértve, végleg pedig a legközelebbi területi gyűlés állapítandja meg. V. A Szerb Vajdaságnak Bácsmegyére és a Bánságra nézve Magyarországgal, Szerémmegyét illetőleg pedig a háromegy királysággal együttes törvényhozása van. A Vajdaság a magyorhoni törvényhozásban egyetemleg (collective) lesz képviselve. Képviselőit eme törvényhozásba a területi gyűlés, a köztörvény által meghatározott számban, ez időre közvetlenül választja.