Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása

el Erdély unióját és a nemzetiségeknek igyekszik kedvébe járni akkor is, amikor a nemzetiségi törvény megalkotására hívja fel az országgyűlést, noha tudnia kell, hogy az e célra kiküldött bizott­ságban a magyar és nemzetiségi képviselők együtt dolgoznak a javaslaton. A leiratnak ezek a részei így szólnak: „Ami mindenekelőtt Erdély nagyfejedelemségünknek Magyarország­gal való unióját illeti, mely a szász és román nemzet szabad beleegyezése nélkül lőn elhatározva, megjegyzendő, miszerint ezen unió soha teljes tör­törvényerőre nem lépett, az egyoldalúan hozott határozatok kihirdetése után tettleg felbomlott s egyáltalában mindaddig kivihetetlennek lészen tekintendő, valamig Erdélynek nem magyar ajkú lakosai nemzetiségi érde­keiket ezen unió által veszélyeztetve látják és a birodalom ebbeli igényei és érdekei kellőleg biztosítva nem lesznek." „Szükségesnek látjuk továbbá az egybegyűlt Főrendeket és Képviselő­ket felszólítani, miszerint akár királyi előterjesztéseink, akár az ország­gyűlés részérőli kezdeményezés folytán oly törvényjavaslat tárgyalásához fogjanak, mely a Magyarországunk nem magyar ajkú lakosainak nemzeti jogait, azok terjedelmét, mind nyelvük és nemzetiségi kifejlődésükre, mind pedig közigazgatási viszonyukra nézve határozottan s világosan formu­lázva tartalmazza." 64 Az országgyűlés a királyi leiratra tizenkilenc nagy nyomtatott oldalra terjedő választ adott; ez volt Deák Ferenc második felirata, amit a Ház augusztusi 8-i LXIII. ülésén egyhangúan elfogadott. 65 A magyar közjognak ebben a ragyogó alkotásában az országgyűlés többek között visszautasítja azt a vádat, hogy a 48-as törvények sértenék a nemzetiségeket, sőt hivatkozik arra, hogy a jobbágy­felszabadítás és az egyenjogúság kimondása a nemzetiségek hely­zetét rendkívül előnyösen változtatta meg. A nyelvkérdés tekin­tetében az 1848 :V. tc. 3. §-a csak a törvényhozás, a XVI. tc. 2. §-a pedig csak a megyegyűlések nyelvét tette magyarrá, az abszolutiz­mus viszont mindenüvé a német nyelvet vezette be. A magyar­országi románok és szlávok jobb helyzetben vannak, mint a görög­országi és oroszországi románok, vagy a németországi szlávok. A nemzetiségek jogait az országgyűlés törvény által akarja biztosí­tani s ezt már eddig is tette volna, ha a király meghívja az erdélyi és más országrészek távollevő követeit. 66 * Időközben az országgyűlés tárgyalásai tovább folytak s az augusztus 9-i XLIV. ülésre terjesztette be a nemzetiségi bizottság a maga javaslatát, Vlad Alajos és Popovics Zsigmond kisebbségi javaslatával együtt. 67 Ezek a javaslatok azonban már nem kerültek napirendre. A nemzetiségi bizottság jelentése és törvényjavaslata a következőképen szól: 68 84 Irományok 44. sz., 107. 1. 8 5 Napló 279. 1. 86 Irományok 47. és 49. sz. 87 Irományok 48. sz. 88 Irományok 48. sz., 345—348. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom