Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
el Erdély unióját és a nemzetiségeknek igyekszik kedvébe járni akkor is, amikor a nemzetiségi törvény megalkotására hívja fel az országgyűlést, noha tudnia kell, hogy az e célra kiküldött bizottságban a magyar és nemzetiségi képviselők együtt dolgoznak a javaslaton. A leiratnak ezek a részei így szólnak: „Ami mindenekelőtt Erdély nagyfejedelemségünknek Magyarországgal való unióját illeti, mely a szász és román nemzet szabad beleegyezése nélkül lőn elhatározva, megjegyzendő, miszerint ezen unió soha teljes törtörvényerőre nem lépett, az egyoldalúan hozott határozatok kihirdetése után tettleg felbomlott s egyáltalában mindaddig kivihetetlennek lészen tekintendő, valamig Erdélynek nem magyar ajkú lakosai nemzetiségi érdekeiket ezen unió által veszélyeztetve látják és a birodalom ebbeli igényei és érdekei kellőleg biztosítva nem lesznek." „Szükségesnek látjuk továbbá az egybegyűlt Főrendeket és Képviselőket felszólítani, miszerint akár királyi előterjesztéseink, akár az országgyűlés részérőli kezdeményezés folytán oly törvényjavaslat tárgyalásához fogjanak, mely a Magyarországunk nem magyar ajkú lakosainak nemzeti jogait, azok terjedelmét, mind nyelvük és nemzetiségi kifejlődésükre, mind pedig közigazgatási viszonyukra nézve határozottan s világosan formulázva tartalmazza." 64 Az országgyűlés a királyi leiratra tizenkilenc nagy nyomtatott oldalra terjedő választ adott; ez volt Deák Ferenc második felirata, amit a Ház augusztusi 8-i LXIII. ülésén egyhangúan elfogadott. 65 A magyar közjognak ebben a ragyogó alkotásában az országgyűlés többek között visszautasítja azt a vádat, hogy a 48-as törvények sértenék a nemzetiségeket, sőt hivatkozik arra, hogy a jobbágyfelszabadítás és az egyenjogúság kimondása a nemzetiségek helyzetét rendkívül előnyösen változtatta meg. A nyelvkérdés tekintetében az 1848 :V. tc. 3. §-a csak a törvényhozás, a XVI. tc. 2. §-a pedig csak a megyegyűlések nyelvét tette magyarrá, az abszolutizmus viszont mindenüvé a német nyelvet vezette be. A magyarországi románok és szlávok jobb helyzetben vannak, mint a görögországi és oroszországi románok, vagy a németországi szlávok. A nemzetiségek jogait az országgyűlés törvény által akarja biztosítani s ezt már eddig is tette volna, ha a király meghívja az erdélyi és más országrészek távollevő követeit. 66 * Időközben az országgyűlés tárgyalásai tovább folytak s az augusztus 9-i XLIV. ülésre terjesztette be a nemzetiségi bizottság a maga javaslatát, Vlad Alajos és Popovics Zsigmond kisebbségi javaslatával együtt. 67 Ezek a javaslatok azonban már nem kerültek napirendre. A nemzetiségi bizottság jelentése és törvényjavaslata a következőképen szól: 68 84 Irományok 44. sz., 107. 1. 8 5 Napló 279. 1. 86 Irományok 47. és 49. sz. 87 Irományok 48. sz. 88 Irományok 48. sz., 345—348. 1.
