dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.

Jegyzőkönyveinkben a család tagjaira vonatkozólag még a következő adatok találhatók : J, Lukács ellen J. Joachim, orosházi lakos, pert folytatott Biharmegye törvényszéke előtt. J. Lukács időközben a kovácsházi pusztára költözött, miért is Biharvmegye 1826-ban megyénknél J. Lukács birtokának lefoglalását kérte. Vármegyénk ezen megkeresésre azon választ adta, hogy J. Lukácsnak nincsen a megyében birtoka.

1 Később egy másik perből kifolyólag megállapítást nyert, hogy J. Lukács — aki Kövér Kajetánné, Issekutz Terézia leányát, Kövér Katalint vette nőül — Kovácsházán 1000 holdból álló birtokon gazdálkodott ugyan, de jövedelme felett nem rendelkezett. Az erre vonatkozó iratokból kitűnik, hogy J. Lukácsnak Biharmben volt birtoka; ugyanitt említve van 4 gyermeke (3 fiu, 1 leány) közül János.

2 1827-ben az itt említett Lukács ismét Biharmegyében lakott.

3 Ugyanezen évben J. Miklós, mint kaszaperi birtokos, birtokából 608 holdat adott bérbe.

4 Vele — valószínűleg — azonos az aj. Miklós, akit gr. Teleky főispán 1829-ben esküdtnek nevezett ki,

5 s aki 1843-ban mint táblabíró és kupai bérlő szerepel.

6 A krassómegyei ágból származó ifj. J. Gergelyt megyénk utján felhívta a httanács, hogy örökségét egy éven belül vegye át.

7 1847-ben J. Ferencz vármegyénk szolgálatába lépett, mint irodai gyakornok.

8 1867-ben J. Kristóf esküdt, J. Tódor 1880-ban tb. aljegyző volt megyénkben.

9 Megemlítjük még, hogy J. Gergely és fia, ugyancsak Gergely, a somosközi előnevet kapták 1847. máj. 24-én.

10 Jakabos (nyujtódi). Székely nemes család, melynek tagjai közül J. György és János a Bethlen Gábor-féle lustrakönyvben, mint primipilusok szerepelnek (1614.). Ezek valamelyikének leszármazója lehet J. Máté, aki Bethlen Gábortól 1626. aug. 22. címeres nemesi levelet kapott (hird. Háromszékvmben 1630. nov. 16.) a következő címerrel: kék paizsban jobbról halálfő, balról födetlen fő, egymásfelé fordulva. Takarók arany-kék, ezüst-vörös. A családnak egy másik ágát Apafi Mihály nemesitette 1662. július 13-án. A család Kisnyujtódról, mely ősi fészke, Arad-, Torontál- és Temesmegyébe ís átszármazott. Aradvm. többizben (1772., 1801., 1827., 1833. és 1838.) igazolta a család nemességét s az ott nyert bizonyitványok alapján J. József 1828. szept. 28. és 1833. április 27-én megyénkben is kihirdettette nemességét. A fentebb emiitett címertől eltérőleg a család az alábbi címert használja: egyenes paizs vörös mezőjében, kék ruhás, fekete zsinóros, fekete kalpagos szembenálló magyar vitéz, jobbjában felfelé álló egyenes kardot tart, 1 Ik. 1829. 288. 2 Ik. 1826. 668., 774., 1158., 1307. 3 Ik. 1827. 1005., 1401. * Ik. 1827. 944. 5 Ik. 1829. 662. s Ik. 1843. 904. ? Ik. 1843. 351. 8 Ik. 1847. 2747. 9 Ik. 1880. 506. — 1867. 3. io Kir. Könyv. 96.