dr .Barna János: Nemes családok Csanádvármegyében.
ez utóbbi helyen 1823. május 13-án. A. Sebő özvegye Czinczich Eustáchia még 1840-ben is Mezőhegyesen lakott. 1 Á család görög keleti vallású. Címere: osztott pajzs, jobboldali arany mezőben zöld dombon álló repülésre kész fekete sas, mellén hatágú arany csillag, baloldali kék mezőben zöld dombon ágaskodó, piros nyelvét kiöltő, jobbra fordult arany oroszlán, jobb első lábában papírtekercset tart. Sisakdísz: kék ruhás könyöklő kar, markában zöld lomb. Takarók : arany-fekete, arany-kék. Asbóth. Állítólag Skótországból származó család, mely a XVII. században hazánkba költözvén, itt honfiusittatott, 2 majd III. Károly királytól 1715. május 13-án 3 nemességet nyert. Tagjai közül megyénkben A. András táblabíró, Metternich herceg uradalmi kormányzója és Mezőhegyes gazdasági igazgatója 1827. június 22-én hirdettette ki a saját, valamint feleségétől Mihálykovics Alojziától született Móricz (sz. 1804. okt. 20.), László (sz. 1805. okt. 19.) és Albert-János (sz. 1811. június 24.) nevü gyermekeinek nemességét, kik közül a legutóbbi később battonyai birtokos volt. 4 A. Andrásnak Adolf nevü fia vármegyénk táblabírája volt. A. Albert és Kreissler Jozefin egyik fia, Albert (sz. 1850. június 16.), földbirtokos és községi orvos Battonyán, leánya Hermina, özv. Mogyoróssy Elekné. 5 Atzél (borosjenői). Régi nemes család, melynek tagjai közül Antal temesvármegyei táblabíró, előbb Békés- és Tornavm. 1845-ben pedig vármegyénk főispánja volt. 6 Borosjenőt és a borosjenői előnevet atyja István, b. t. tanácsos, kir. személynök kapta 1803. július 1-én. A. Antal 1857. március 27-én osztrák, fia Lajos 1875. okt. 5-én magyar báróságot nyert. 7 A. Antal (sz. 1789. július 21.) A. István aradmegyei nagybirtokosnak legidősebb gyermeke, 1832—6-ig Aradmegye országgyűlési követe volt. Főispánsága idejében sem lakott megyénkben. Ő a család bárói ágának megalapítója, f 1868. május 13-án. Felesége: lomnitzi Skerlecz Jozefin. 8 Álgyai (Álgyesti). I. Ferenc király 1831. április 8-án Kardetter Tamásnak adományozta Algyest és Vojvogyen (most Áldófalva és Kőrösvajda) aradvármegyei községeket érdemei jutalmául és megengedte, hogy az „algyesti'' előnév felvétele mellett nevét „Álgyai"-ra változtassa. Megyénkben Aradvármegye bizonyságlevele alapján 1832. november 1 Ik. 1823. 586. — NÖi. 1836. 1840. 2 Nagy Iván, pótkötet 36. — 3 Jegyzőkönyveink szerint. 1815. május 10-én. — i Ik. 1827. 917. — 5 Lendvay II. 14. Mivel levéltárunk a már igen részletesen feldolgozott s több munkában közölt adatokon kivül ujakat nem tartalmaz, e neves és sok kiválósággal dicsekedhető családot bővebben nem ismertetjük ; csupán azt emiitjük meg, hogy jegyzőkönyveink a családra vonatkozólag Sopron- (1819. július 12.), Krassó (1819. nov. 8.) és Temesvármegye (1820. márc. 20.) nemesi bizonyságlevelét őrzik. G Ik. 1845. 921. — 7 Lendvay II. 30. — » Márki: II. 659. Kempelen I. 179.; Zsebkönyv I. 298. 484.
