A nagykállói Kállay-család levéltára II. kötet (Budapest, 1943)

1123. 1353. október 26. Kalló. Vajai János fia: László mester szabolcsi alispán és a négy szolgabíró tanúsítják, hogy kiküldöttjeik: szolnoki Tamás és petri-i Lőrinc fia: Tamás által megtartott vizsgálat szerint orosi Simon fia: Péter csakugyan rárontott biri-i Tamás mester felesége és gyermekei vörös [rufy] János nevű jobbágyának házára, s a jobbágyot magával vitte és feleségét megverte, majd pedig szatmári [dictis de Zathmar] Péter és János, valamint Gyula fia: Miklós nevű szolgáival és másokkal rátört biri-i Tamás házára, onnan nagy [magnum] István nevű emberét kiszabadította, bár per volt köztük folyamatban, végül pedig Tamás feleségét és jobbágyait a templomból kiűzte, s a templomkulcsot egy hétig magánál tartotta. Papíron, egy ép zárópecséttel, báromnak darabjával és egynek helyével. (No. 1039.) 1124. 1353. november 16. Kalló. Ugyanazok jelentik Miklós nádornak, a kunok bírájának, hogy 1353. október 24-én kelt parancsa értelmében a megye közgyűlésén megtartott vizsgálat szerint kallói Simon fia: Péter szatmári Péter és János, valamint Gyula fia: Miklós nevű szolgáival és másokkal csakugyan rárontott biri-i Tamás mester felesége, valamint László és János nevű fiai vörös [rufi] János nevű jobbágyának kallói házára, a jobbágyot a vásártéren megverték, egy napig fogva tartották s feleségét arcon verték, Lőrinc nevű jobbágyuknak beteg feleségét ágyából kivonszolták, majd pedig rátörtek biri-i Tamás házára, s onnan nagy István nevű emberüket kiszabadították, bár per volt köztük folyamatban. Papíron, négy zárópecsét töredékével, egynek pedig a helyével. (No. 1038.) Kiadva (csonkán): Anj. Okmt. VI. 132. 1125. 1353. december 17. Buda. I. Lajos király megparancsolja Szatmár megye ispánjának, alispánjának és szolgabüáinak, hogy vizsgálják ki semjéni [de Symien] Lengyel János fiának: Lőkösnek panaszát, mely szerint mikor ő Fülöp [Philip] nevű birtokára ment a disznók tizedét jobbágyaitól behajtani, kallói [de Gallo] Iván fia: András megtámadta őt s szolgáit: paszabi [de Pozab] Tamás fiát: Miklóst, makrai [de Makra] Jánost és erdélyi [dictum de Erdei] Istvánt, valamint bélteki [de Beltuk] (Nyírbéltek) és fülöpi jobbágyait, s lovaikat elvitte. Papíron, zárópecsét helyével. (No. 1125.) Kiadva (csonkán): Anj. Okmt. VI. 150.