A nagykállói Kállay-család levéltára II. kötet (Budapest, 1943)

egyik eszlári [Vzlaar] jobbágyát: Miklóst, más néven vörös Kost [Kos rufum], továbbá kallói Demeter fiának: János mesternek az officialisât lopás miatt elfogatta a kallói vásáron. Orosi Simon fia: Imre özvegye a király utasítására a tetteseket június 11-ére Eszlár nevű birtokára idézte elégtételadás céljából. A bírák azonban — Imre özvegyének officialisai — letagadva az igazságot — nem szolgáltattak elégtételt, amint azt nagysemjéni Mihálynak ott jelen volt megbízottai: panyolai Péter fia: László és ennek András nevű serviense egybehangzóan vallották Miklós ispán és a szolgabírák előtt. Papíron, három zárópecsét töredékével. (No. 1656.) 1746. 1377. június 27. Kapus (Ung vm.) Nagymihályi György fia: János, Lachk fia: Pál mester ungmegyei alispánja és a szolgabírák jelentik a királynak, hogy a Visegrádon, ez év május 27-én kelt királyi parancs értelmében megejtették a vizsgálatot, s megállapították, hogy kis János, bethleni [de Bethlen] Beke fiának: Lászlónak az officialisa április 4-én császlóci László fiának: Péternek gejőci [Geuch] jobbágyaitól, így „Stanizlay" (szaniszlói ? Szaniszló fia?) Andrástól hat disznót elhajtott Hosszúmezőre [Hoziumezeu]. Papíron, három zárópecsét töredékével. (No. 1648.) 1747. 1377. június 27. Kalló. Lukács kallói plébános, szabolcsi alesperes bizonyságlevele arról, hogy az egyrészt panyolai Péter fiai: László, János és Lőkös, másrészt pedig perkedi Tamás fia: Mihály között folyó peres ügyben a felek megegyezésre jutottak. Rongált oklevél. Papíron, zárópecsét töredékével. (No. 1653.) 1748. 1377. szeptember 4. A csanádi káptalan jelenti a királynak, hogy Szepesi Jakab országbíró Visegrádon, július 22-én kelt parancsa értelmében chechteleke-i Lőrinc királyi ember és András káptalani ember megejtették a kért vizsgálatot, s megállapították, hogy Cheep fia: István valóban rátört Hewm fia: Péter fiának: Istvánnak Remete nevű birtokára, ott a szénát felgyújtotta, az egyik jobbágyot pedig engedély és a szabályszerű földbér [terragium] lefizetése nélkül elhurcolta saját, Gerdyanus nevű birtokára. Személynevek a fentieken kívül: István [de Charna], Gergely [de Gegef alva ]. Papíron, tört, rányomott pecséttel. (No. 1654.) Kiadva: Pesty—Ortvay, Oki. Temes vm. tört. I. 136. Kállay-ltr. II. 12