A nagykállói Kállay-család levéltára II. kötet (Budapest, 1943)

közgyűlésen panyolai birtokának elzálogosítása ügyében domahidai Miklós fia: Miklós ellenében maraszt altatott el. Hártyán, hátlapjára nyomott pecsét darabjaival. {No. 1448.) 1532. 1364. szeptember 13. Karász. Szabolcs megye szolgabírái bizonyítják, hogy Konth Miklós nádor által Szabolcs és Bereg megyék részére 1364. szeptember 9-én tartott közgyűlésén orosi Simon fia: Imre mester és kallói István fia: István között megegyezés jött létre abban a perben, amelyet Imre mester indított István fia: István ellen biri-i Tamás badalói birtokrésze miatt, amely zálogban volt István fiánál: Istvánnál; az egyesség szerint a felek Szent Márton ünnepének nyolcadán (nov. 18.) a váradi káptalan előtt alávetik magukat az általuk kijelölt 2—2 nemes ítéletének; az ezt az ítéletet meg nem tartó fél pedig perbe lépés előtt három márka büntetést tartozik fizetni. Jstván fiát: Istvánt vörös Miklós képviselte. Papíron, három töredezett pecséttel. (No. 1423.) 1533. 1364. szeptember 14. Karász mellett. Konth Miklós nádor, a kunok bírája, bizonyítja, hogy Szabolcs és Bereg megyék részére tartott közgyűlésén nagysemjéni László fia: Mihály és Lengyel Lőkös mesterek, valamint kallói István fia: István, akit vörös Miklós képviselt, eltiltották kallói Simon fia: Imre és Iván fia: László mestereket attól, hogy a kezükön zálogjogon lévő s őket közösen illető birtokokat elidegenítsék. Papíron, zárópecsét kis darabkáival. (No. 1419.) 1534a. és b. 1364. szeptember 14. A csanádi káptalan bizonyítja, hogy remetei [de Remetéé] Hyem (Heym) fiának: Pálnak fia: Péter mester — akit oroszapáti [de Vruzapati, Vruzapaty] Miklós fia: Dénes képviselt — és alsóhalimbai [de Olsowhalimba] Ordas [dictus Ordas] Miklós között megegyezés jött létre, amely szerint Péter mester kötelezte magát, hogy amennyiben az átvett oklevél alapján a királytól sikerül elnyernie a krassómegyei [Karasow, Karassow] Csernolc (?) [Chernewch, Chernewlch] birtokot, a birtokbavételt követő hatvanadik napon ő, illetve utódai 100 forintot fizetnek Miklósnak, illetve utódainak; egyúttal átengedte Miklósnak a Burza folyón lévő malmát hét évi hasznalatra, s ha ezt ez alatt az idő alatt vissza akarná venni, csak 10 márka ellenében tehetné. Papíronj két példányban, az egyiknek a hátlapjára nyomott pecsét helyével, a másikon ennek darabkái. Az egyik példányon tollhiba folvtán az, évszám 1354. (No. 1401. és 1071.) Kiadva: Pesty, Krassó vm. tört. III. 61. (május 3-i kelettel).