A nagykállói Kállay-család levéltára I. kötet (Budapest, 1943)

ELÖSZÖ. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság kiadványsorozatának egyidejűleg megjelenő 1. és 2. kötete azoknak a munkálatoknak az eredménye, amely munkálatok a Turul 1942. évf. 83. sk. lapján körvonalazott munkaterv alapján az 1943. év elején indultak meg. Célunk az volt, hogy mind a tudományos genealógia művelése számára, mind pedig áltálában a történettudomány számára könnyebben hozzáférhetővé és felhasználhatóvá váljék az a gazdag anyag, amelyet a családi levéltárak, elsősorban pedig azok rejtenek magukban, amelyek az Országos Levéltárban őriztetnek. Hiszen igaz, hogy ez az anyag a kutatók számára eddig is használható volt ott, őrző helyén, sőt egy része különféle kiadványokban meg is jelent. Ámde az eredeti okleveleket minden egyes kutatónak újra meg újra át kellett néznie, annál is inkább, mert kielégítő elenchusai ezeknek a levéltáraknak nincsenek. Az átböngészés pedig a mellett, hogy a kutatóra nézve nagyon időrabló, sok esetben meddő is, mert hiszen a kutató nem tudhatja előre, hogy talál-e az ő szempontjából értékes adatokat az átkutatandó anyagban. S ezenkívül ott a másik baj: az egész anyagnak újra meg újra átturkálása az amúgy is már megviselt okleveleknek mind rohamosabb megrongálását és pusztulását idézi elő. A kiadott rész pedig a mellett, hogy csak töredéke, mégpedig többnyire csak ötletszerűen kiszedegetett töredéke az egésznek, a különféle kiadásokban szinte ellenőrizhetetlenül elszórtan és a megbízhatóságnak nagyon különböző fokával jelent meg. Így a kutató kétségben maradt arra nézve, hogy nem éppen a kiadatlan anyagban találhatná-e meg a ránézve értékes adatokat. De figyelmet érdemel az a körülmény is, hogy az oklevelek a pusztulásnak és elkallódásnak magukban is ki vannak téve, s hova-tovább szinte észrevétlenül fogynak; bizonyságai ennek egyebek mellett az egyes levéltárakban máris megállapítható hiányok. Mindezeknek a szempontoknak a szem előtt tartásával, mivel a levéltárak anyagának teljes közzététele (kiadása) a mai viszonyok közt megvalósíthatatlan, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság igazgató-választmánya által az 1942. év második felében ebből a célból