Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
III. fejezet: A kereskedők lakhelyei
Érdekes, hogy 28 lakhelynek, a lakhelyek 40,58%-ának a kereskedői csak állatokat szállítottak. Ezek a lakhelyek, illetve kereskedői tételek kivétel nélkül magyarországiak voltak. A NAGY FORGALMÚ KERESKEDŐI LAKHELYEK ÉS A NAGYKERESKEDŐK Az 54. táblázatból azt tudjuk meg, hogy az 1000 forintnál nagyobb forgalmú kereskedői lakhelyeknek kik voltak az 1000 forintnál nagyobb forgalmú kereskedői. A táblázat a lakhelyek forgalmának a nagyságrendjében, a lakhelyeken belül pedig a kereskedők forgalmának a nagyságrendjében halad. Feltünteti a nagykereskedők forgalmának (behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának) forintban kifejezett vámértékét, azon belül behozatal és kivitel százalékos arányát, a vámérték százalékos viszonyát a kérdéses lakhely egész forgalmának a vámértékéhez, valamint a lakhelyek összes nagykereskedője forgalmának vámértékét forintban, e vámértéken belül behozatal és kivitel százalékos arányát, továbbá e vámérték százalékos viszonyát a kérdéses lakhely egész forgalmának, valamint az egész forgalomnak a vámértékéhez. Megtudjuk pl., hogy a pozsonyi Klee Mihály kereskedő forgalmában a behozatal 55,06, a kivitel pedig 44,94%-a volt a teljes forgalomnak, hogy behozatala 32,14, kivitele 33,63, teljes forgalma pedig 32,79%-a volt a város egész behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának. Megtudjuk továbbá, hogy a város nagykereskedői forgalmában a behozatal 53,46, a kivitel pedig 46,54%-a volt a teljes forgalomnak, hogy a behozatal 83,72, a kivitel 93,43, a teljes forgalom pedig 87,90%-a volt a város egész behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának, valamint 16,95, 6,46 és 9,64%-a az egész behozatalnak, kivitelnek és teljes forgalomnak. A legérdekesebb megállapítás, amelyet a táblázat alapján tehetünk, az, hogy a 69 nagy forgalmú kereskedői lakhely, illetve tétel közül csak 54-ben laktak 1000 forint vámértéknél nagyobb forgalmú nagykereskedők. Ez azt jelenti, hogy 15 kereskedői lakhely anélkül került a nagy forgalmú kategóriába, hogy a vámnaplókban szereplő nagykereskedői lettek volna. E 15 lakhely közül 11 magyarországi volt (Sopron, Gyöngyös, Somorja, Győr, Kolozsvár, Óvár, Szerdahely, Nezsider, Pápa, Besztercebánya és Szentjános), 3 morvaországi (Olmütz, Brünn és Meseritz), 1 pedig csehországi (Neuhaus). Az 54 kereskedői tétel közül, amelynek nagykereskedői voltak, 6 meg nem nevezett lakhelyű földesúr volt, 1 az ugyancsak meg nem nevezett lakhelyű dunai naszádosokat jelentette, 6 pedig 2—2 helység társultan szállító kereskedőit. Ez utóbbi 6 társulás közül 4, azaz 8 helység és kereskedőik egy része önállóan is szerepelt. Előfordult, hogy egy nagykereskedő, önállóan vagy társas szállításban, több lakhelyen is szerepelt. Mindegyik lakhelyen számításba vettem, azokon a helyeken is, ahol forgalma 1000 forint alatt maradt. így a pesti Garai Demetert és Szálai Mihályt Székesfehérvárott, az ugyancsak pesti Bódog Jánost és Szőcs Benedeket Váradon, a naszádos Bojtos Lőrincet Nebojszán, a nagyszombati Sánta Ambrust Révay Ferencnél. Az 1000 forintnál nagyobb vámértékű társas szállításokban részes minden egyes kereskedőt nagykereskedőnek minősítettem, akkor is, ha önálló nagykereskedőként nem szerepelt. 21 Magyarország nyugati külkereskedelme 321