Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
I. fejezet: Az áruk
Az 5 dénáros: Irhabőr 110 darab A 3,87 dénáros: Nyers kisbáránybőr 150 darab A 3 dénáros: Nyers báiánybőr 14499 darab Az 1 dénáros: Nyers hasi báránybőr 27 500 darab Összesítve: 40 dénáros 134 darab 10 dénáros 395 darab 6 dénáros 2 301 darab 5 dénáros 110 darab 3,87 dénáros 150 darab 3 dénáros 14499 darab l dénáros 27 500 darab Mindössze 45089 darab A 2 árucsoportot összesítve: Közönséges bőr 13 282 darab Prémes bőr 45089 darab Összesen 58 371 darab A kötött-szövött áruk között szereplő csemelet az 1571. évi vámtarifában a selymek sorában található. A Magyar Értelmező Szótár (I. k. 924—926.) teveszőrből készült posztónak mondja. Ez utóbbi mellett szól, hogy 20 bálát vittek ki Pozsonyon át, nyilván mint keletről jött tranzitárut. A szatócsáruk között szereplő kosár vesszőből kötött, láda formájú eszköz volt. Ezzel végére jutottam a behozatal és a kivitel egyes árucikkeihez fűzött magyarázatoknak. A következőkben a mennyiségileg mérhető árucikkeknek a mennyiségéről, azt megelőzőleg pedig a mérésnél használt mértékegységekről lesz szó. • A MENNYISÉGILEG MEG NEM HATÁROZHATÓ ÁRUCIKKEK Miként korábban már említettem, a harmincadnaplókban szereplő árucikkek egy részének a mennyisége fel van tüntetve, más részének viszont nincsen. Gyakran előfordul, hogy olyan árucikkek mennyisége sem állapítható meg, amelyeké általában fel van tüntetve, mert együtt szerepelnek egy vagy több más árucikkel egy olyan áruegyüttesben, amelynek csak együttes vámértéke határozható meg, az együttesbe tartozó egyes árucikkeknek azonban sem mennyiségét, sem vámértékét nem lehet megállapítani. A következőkben áttekintést adok a mennyiségileg meg nem határozható, illetve a szállítmányok egy részében mennyiségileg meg nem határozható árucikkekről.