Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

A legtöbb árucikk tehát kötött-szövött áru volt, a legkevesebb faáru. Állatfajta is viszonylag kevés szerepelt a forgalomban. A többi 4 árufőcsoport árucikkeinek száma nem sokban különbözött. Korábban már volt szó róla, hogy a behozatali árucikkek száma jóval meghaladta a kiviteliekét, a behozatalban és a kivitelben egyaránt szereplő árucikk pedig alig akadt. AZ ÁRUCIKKEK VÁMÉRTÉKE ÉS MENNYISÉGE Az alábbi 5 táblázat az áruforgalomban szereplő árucikkek és egymástól el nem különíthető árucikkegyüttesek nevét és vámértékét, illetve azoknak, amelyeknek menynyisége megállapítható volt, nevét és mennyiségét tünteti fel, mindkét esetben árucsoportok szerint rendszerezve az árucikkeket. Az 1. táblázatban a behozatali árucikkek és meg nem osztható értékű árucikkegyüttesek szerepelnek. Nevüket magyarul és latinul, vámértéküket 100 dénáros magyar forintban adja meg a táblázat. A vámértékek csak az árufőcsoportoknál vannak összegezve, az árucsoportoknál és az árualcsoportoknál nincsenek. A 2. táblázatban a kiviteli árucikkek illetve árucikkegyüttesek szerepelnek, ugyanúgy, mint az 1. táblázatban a behozataliak. A 3. táblázatban azok az árucikkek szerepelnek egyetlen tételben, amelyekről nem állapítható meg sem az, hogy behozataliak vagy kiviteliek, sem az, hogy milyen árufőcsoporthoz tartoznak. E bizonytalan tétel árucikkei ezért vegyeseknek minősülnek. Magyar és latin nevük egyaránt ismeretlen. Egyedül vámértékük ismert, amelyet az utánuk fizetett harmincad összegéből lehetett megállapítani, magyar forintban kifejezett egy összegben. A 4. táblázatban azok a behozatali árucikkek szerepelnek, amelyeknek egy vagy több mértékegységben kifejezett mennyiségét meg lehetett határozni. A táblázatnak, amelyben egymás után következnek a sorszámozott árufőcsoportok, két rovata van. Az elsőben az árucsoportok és árualcsoportok szerint rendszerezett árucikkek magyar neve szerepel. A második rovatban az árucikkek mennyisége van feltüntetve mindama mértékegységben, amelyben a harmincadnaplóban szerepel. A mértékegységek neve is magyarul van megadva. Minden mértékegységnél, amelynek kisebb egységei is szerepelnek, feltüntettem, hogy a nagyságrendben utána következő kisebb mértékegységből hányat tartalmaz. Valamennyi előforduló mértékegységet a legkisebbre számítottam át, és az árucikk mennyiségét végül ebben a legkisebb egységben adtam meg, megmondva egyben azt is, hogy ennek a legkisebb egységnek mennyi a magyar forintban illetve dénárban kifejezett vámértéke. Azok az árucikkek, amelyeket nem mennyiségük, hanem vámértékük alapján vámoltak el, a 4. és az 5. táblázatban természetesen nem szerepelnek. Az 5. táblázat a kiviteli árucikkek mennyiségéről tájékoztat, ugyanolyan módon, ahogyan a 4. táblázat teszi a behozatali árucikkek esetében. A BEHOZOTT ÉLELMISZEREK A következőkben azokról az árucikkekről adunk rövid tájékoztatást, amelyek napjainkban nem általánosan ismertek, illetve amelyeknek meghatározása és osztályozása magyarázatot igényel.