Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Összefoglalás

E számok azt mutatják, hogy a szállítások intenzitása a hónapok között eléggé ingadozott. Ha viszont az évnegyedekre eső szállítmányokat nézzük, meglehetős kiegyenlítődést látunk. Az összes szállítmányt tekintve, az I., II. és IV. negyed részesedése 20 és 25% között mozgott, csak a III. negyedé emelkedett 31% fölé. Hasonló volt a helyzet a behozatalban. Az I., II. és IV. negyed részesedése 18 és 24% között alakult, a III. negyedé azonban kiugrott, megközelítette a 38%-ot. A kiviteli szállítmányok megoszlása volt a legegyenletesebb, 23 és 28% között, legmagasabb a II., legalacsonyabb a III. negyedben. Végül, visszatérve az 1542-es év „rendkívüliségére", még egy észrevétel, amellyel munkámat lezárom. 1542, ahogyan a 15 vámnaplóban megmutatkozott előttem, rendkívül meglepett. Nem hittem, hogy a Mohácsot megelőző és követő zűrzavar után, Buda török kézre kerülését közvetlen követően, az ország három részre szakadásának kellős közepén, a királyi Magyarország területén az áruforgalom olyan zavartalan, a pénzügyi fegyelem olyan szilárd, amilyennek a vámnaplók és — más kutatásaim eredményeire hivatkozva hozzáteszem — a magyar kamara egyidejű számadásai is mutatják. 1542 ezzel a megismeréssel jelentett számomra is rendkívüli meglepetést.