Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

Ország Lakhely Szállítmány % Magyarország 16 1031 38,17 Ausztria 4 373 13,81 Morvaország 6 132 4,89 Szilézia 1 59 2,18 összesen 27 1595 59,05 A magyarországi, 15-nél többször szállító, 16 kereskedői lakhely 1031 szállítmánya az országrészek között az alábbiak szerint oszlott meg: Országrész Lakhely Szállítmány % Déli 10 473 17,51 Északi 6 558 20,66 összesen 16 1031 38,17 A százalékos viszonyszám itt is az összes szállítmányban való részesedést jelzi. A nagy forgalmú kereskedői lakhelyek szállítmányainak számát tekintve tehát, a lakhelyek közül Pozsony és Bécs magaslott ki, e két hely kereskedői az összes szállít­mánynak közel 20%-át bonyolították le. Az országok közül Magyarország szerepe volt kiemelkedő, nagy forgalmú kereske­dői lakhelyei az összes szállítmánynak 38,17%-át juttatták rendeltetési helyére. Magyarország részei közül az északi rész nagy forgalmú lakhelyei szállítottak a legtöbbször, az összes szállítmány 20,66%-át, ebből Pozsony és Nagyszombat 15,58%-ot. Itt kell megemlítenem, hogy a közepes forgalmú kereskedői lakhelyek között is akadt 3, amelynek kereskedői 15-nél több alkalommal szállítottak. Ezek: Kismarton M-D 27 szállítmány 1,00% Szolnok M-D 23 szállítmány 0,85% Strassnitz Mo 18 szállítmány 0,67% összesen 68 szállítmány 2,52% E 3 kereskedői lakhelyet is figyelembe véve, a 15-nél többször szállító lakhelyek száma nem 27, hanem 30; ebből vegyes forgalmú 27, behozatali 2, kiviteli 1; morva­országi 7, magyarországi 18 volt. A szállítmányok százalékos részaránya is megfele­lően módosul. A SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS A KERESKEDŐK A 102. táblázat azt mutatja, hogy a szállítmányok száma miként oszlik meg a forgalom volumene szerinti 3 kereskedői kategória (nagy-, közép- és kiskereskedők) között a forgalom 3 ágazatában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom