Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

A 8 ország közül, mint tudjuk, 2-nél a kivitel hiányzott. A többi 6 közül 4-nél a behozatali, 2-nél (Morva- és Csehország) a kiviteli szállítmányok száma volt a nagyobb. A bizonytalan és ismeretlen lakhelyű kereskedők között a kiviteli szállítók voltak többségben. A behozatali szállítmányok aránya a Német birodalom (88,37%), a kivitelieké Csehország kereskedőinél (69,23%) volt a legnagyobb. A forgalom ágazatainak viszonyulása egymáshoz a vámértékek alapján az egyes országok esetében is lényegesen különbözött a szállítmányok száma szerinti viszonytól. A vámértéket tekintve csak a sziléziai és a teljesen bizonytalan lakhelyű kereskedők behozatala haladta meg a kivitelt. Az eltérés legszélsőségesebb példája, hogy a Német birodalom kereskedőinek a 43 közül 5 szállítmánya (11,63%) jelentette az egész kivitelt, a vámérték szerinti teljes forgalom 97,22%-át. A SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS A MAGYARORSZÁGI ORSZÁGRÉSZEK A 100. táblázat azt mutatja, hogy a szállítmányok száma miként oszlott meg a magyarországi országrészek, azokon belül pedig a forgalom 3 ágazata között. A megoszlást ugyanúgy tünteti fel, mint a 99. táblázat, azzal az eltéréssel, hogy a második százalékos rovat a szállítmányok országrészeken belüli számainak százalékos viszonyát nem az egész forgalom, hanem a magyarországi egész forgalom megfelelő számaihoz tünteti fel. A magyarországi kereskedők által lebonyolított egész forgalom szállítmányainak száma a forgalom 3 ágazata között így oszlott meg: Behozatal 861 szállítmány 50,26% Kivitel 852 szállítmány 49,74% Teljes forgalom 1713 szállítmány 100,00% Ez az arány lényegesen eltért a forgalom vámértékén alapulótól, amely szerint a magyarországi kereskedők behozatala csak 28,71 %-a a volt teljes forgalmuknak. A teljes forgalomban és a kivitelben az északi, a behozatalban a déli rész kereskedői szállítottak a legtöbb alkalommal, de az 55%-os részesedést csak a kivitelben érték el az északiak, a bizonytalan lakhelyű kereskedők szállítmányait is az övékéihez számítva. A SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS A KERESKEDŐI LAKHELYEK A 101. táblázat azt mutatja, hogy a szállítmányok száma miként oszlott meg a 3 kereskedői lakhely-kategória között a forgalom mindhárom ágazatában. A táblázat szerkezete azonos a 99. táblázatéval. A legtöbb alkalommal a forgalom mindhárom ágazatában a nagy forgalmú lakhelyek kereskedői szállítottak, legnagyobb arányú a részesedésük a behozatali szállítmányokban volt, de a kiviteliekben is meghaladta a 60%-ot. Utánuk, ugyancsak a forgalom mindhárom ágában, nem a közép, hanem a kis forgalmú lakhelyek kereskedői következtek, legnagyobb arányú részesedéssel a kivitelben. Ugyancsak a kivitelben volt a legnagyobb a közepes forgalmú lakhelyeknek a részesedése.