Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

VII. fejezet: A szállítmányok

Klee Mihály tehát az év minden hónapjában hozott be árut, 6 hónapban kétszer is. Voltak olyan szállítmányai, amelyekben csak egyfajta árut hozott be, de voltak olyanok is, amelyekben 10-nél is többfélét, amelyeknek vámértéke két esetben meghaladta az 1000 forintot. December 7-i szállítmányában a következő 17 árufajta szerepelt: 3 féle vászon, 1 féle selyem, 1460 darab süveg, bors, olaj, citrom, füge, bor, timsó, 24000 darab kés, berzseny festék, papír, kártya, sörte és 150 forint vámértékű vegyes szatócsáru. Az áruk vámértéke alapján számított forgalomban, tudjuk, a kivitel meghaladja a behozatalt. A szállítmányok számát tekintve fordított a helyzet, a behozatali szállítmányok száma nagyobb, mint a kivitelieké. A megoszlás a következő: Behozatal 1442 53,39% Kivitel 1259 46,61% Teljes forgalom 2701 100,00% A következőkben arról lesz szó, hogy a behozatal és a kivitel között a fentiek szerint megoszló szállítmányok száma miként oszlik meg az áruk, a kereskedők országai és lakhelyei, a kereskedői kategóriák, a harmincadhelyek és az évszakok között. A SZÁLLÍTMÁNYOK ÉS AZ ÁRUK A szállítmányok számának és az áruknak a tárgyalását azzal kell kezdenem, hogy az áruk esetében a szállítmányok száma más, mint a többi vonatkozásban, annál jóval nagyobb. Ennek az a magyarázata, hogy egy szállítmányban többféle áru is szerepelhet. Ha egy szállítmányban pl. ötféle áru szerepel, akkor az áruk vonatkozásában az a szállítmány nem egynek minősül, hanem ötnek. Az áruk esetében így a szállítmányok száma nem 2701, hanem 4679, amely behozatal és kivitel között így oszlik meg: 3265 69,78% 1414 30,22% 4679 100,00% A behozatali szállítmányok számának aránya így jóval nagyobb, mint általában, 53,39 helyett 69,78%. A következőkben először külön-külön lesz szó a behozatali és kiviteli szállítmányok számának megoszlásáról, de nem az egyes árufajták, hanem a belőlük alakított kisebb árucsoportok és az azokat Összefogó árufőcsoportok között, azután pedig az egész forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) szállítmányai számának megoszlásáról, de már nem a kisebb árucsoportok, hanem csak az őket összefogó árufőcsoportok között. A 96. táblázat a behozatali szállítmányok számának megoszlását mutatja az árufőcsoportok és azokon belül a kisebb árucsoportok között egyrészt abszolút számokban, másrészt e számoknak százalékos viszonylatában az árufőcsoportok és az egész behozatal szállítmányai számához. Behozatal Kivitel Teljes forgalom