Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

mert 1545-ben a harmincadigazgatás szabályozása alkalmával kiadott új királyi vámtarifa, amely minden harmincadhivatalra egységesen kötelező volt, az ökör és a ló vámját 1 forintban állapította meg. Ennek megfelelően ezeknek az árucikkeknek a vámértéke a kétszeresére, 20 forintra emelkedett. A vámértéket illetően utalok a munkám bevezetésében írottakra. Szükségesnek tartom azonban, hogy az áruforgalom megoszlását az egyes harmincadhelyek és csoportok, valamint egyben behozatal és kivitel között, nemcsak a vámérték, hanem a ténylegesen fizetett vám alapján is bemutassam, feltüntetve így az ökör és a ló különböző elvámolásának, valamint a többféle relaxációnak a következményeit is. A fizetett vám és az áruk vámértéke szerinti megoszlást külön-külön táblázaton mutatom be. A 74. táblázat a fizetett harmincad megoszlását tünteti fel a harmincadcsoportok és a harmincadhelyek, azokon belül pedig a behozatal és a kivitel között. A táblázat a csoportokat, azokon belül pedig az egyes helyeket is, a fizetett vám nagyságrendjében sorolja fel. Megadja a behozatali, a kiviteli és a teljes vám abszolút összegét forintban, továbbá egymáshoz viszonyított értéküket százalékban. Külön rovatokban adja meg az egyes harmincadhelyeken fizetett vám százalékos viszonyát a kérdéses csoport, valamint az egész áruforgalom vámjához. Mutatja a 3 csoport vámjának százalékos viszonyát az egész áruforgalom vámjához is. Végül összegezi az egész fizetett vám megoszlását behozatal és kivitel között, forintban és százalékos arányban. A 75. táblázat az áruk vámértékének megoszlását mutatja, először az egyes harmincadhelyek, majd a harmincadcsoportok között, mindkétszer a vámérték nagyságrendjében haladva. Az egyes helyeken, illetve csoportokon belül megadja az áruforgalom vámértékének megoszlását a behozatal és kivitel között is, részben forintban, részben százalékos viszonylatban. Sopronnál és a soproni csoportnál a behozatalon és kivitelen kívül „bizonytalan" kategória is szerepel, azokat az árukat jelenti, amelyekről nem volt megállapítható, hogy behozták avagy kivitték őket. Külön rovat tünteti fel az egyes helyek, illetve csoportok áruforgalma vámértékének százalékos viszonyát a teljes forgalom vámértékéhez. A táblázat végül összegezi a teljes áruforgalom vámértékének megoszlását behozatal, kivitel és a minimális összegű „bizonytalan" kategória között. Ez utóbbi kategóriát, minimális volta miatt, a 74. táblázatban nem is vettem figyelembe. A harmincadcsoportok áruforgalmának megoszlását a hozzájuk tartozó harmincadhelyek között külön táblázat, a 76. tünteti fel. Összevetve a két táblázat adatait, először is azt állapíthatjuk meg, hogy a fizetett vám kevesebb, mint amennyinek a vámérték alapján lennie kellene. A teljes áruforgalom vámértéke 465 225,98 forint volt, ennek 5%-a, azaz 23 261,30 forint lett volna a fizetett vám. Ténylegesen csak 19469,08 forint volt, az esedékes összeg 83,70%-a. Természetesen a behozatali és a kiviteli behajtott vám is kevesebb volt az esedékesnél, de nem egyforma mértékben. A kiviteli vám eltérése a vámérték szerint esedékes összegtől jóval nagyobb volt, mint a behozatalié és mint a teljes forgalom utánié. Ennek az a magyarázata, hogy Behozatal Kivitel Teljes forgalom 95,52% 78,60% 83,70%