Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

A magyarországiaké pedig emígy. Északi rész 61 Déli rész 19 Bizonytalan 7 87 A kereskedői tételek megoszlásáról behozatali, kiviteli és vegyes szállítások között így oszlottak meg: Behozatali 11 Kiviteli 70 Vegyes 23 104 Ezzel kapcsolatban említést érdemel, hogy a társas szállítások egyetlen vegyes kivételével mind kiviteliek voltak. Tehát nemcsak az voltjellemző rájuk, hogy egyetlen kivétellel magyarországi, mégpedig túlnyomóan az ország északi területén lakó, kereskedők társultak áruszállításra, hanem az is, hogy — ugyancsak egyetlen kivétellel — kiviteli szállításokra társultak. Ennek nyilván az a magyarázata, hogy az állatkivitel annál biztonságosabb és olcsóbb volt, minél nagyobb csordákban hajtották az állatokat, elsősorban a kivitel fő árucikkét jelentő marhákat. A táblázatban szereplő 104 kereskedői tételben összesen 113 kereskedőnek a nevét olvashatjuk. A kereskedők száma azért több, mint a kereskedői tételeké, mert a társas tételekben több kereskedő szerepelt. És azért csak 9-cel több, holott a társas tételek száma 23 volt, mert egyes kereskedők több társulásban is szerepeltek. A 113 kereskedő közül 71 csak egyéni, 32 csak társas, 10 egyéni és társas szállítási tételben egyaránt benne volt. A 113 kereskedő országok szerint így oszlott meg: Magyarország 96 Ausztria 8 Morvaország 4 Szilézia 4 Német birodalom 1 A magyarországiak megoszlása az országrészek között a következő volt: Északi rész Déli rész Bizonytalan Összesen Meg kell jegyeznem, hogy a táblázatban szereplő, társasán szállító kereskedők nem mind voltak nagykereskedők, nem mindegyiknek a forgalma, már amennyiben társa forgalmától elkülönítve is megállapítható volt, érte el az 1000 forint vámértéket. Ezért, és még egyéb okok miatt, a táblázatban szereplő kereskedők száma és országok közötti megoszlása nem mindenben egyezik más táblázatok megfelelő adataival. A fő 65 24 7 96