Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

A középkereskedők behozatala 20,01 %-os részesedéssel az éviből decemberben volt a legnagyobb, 3,74%-kal januárban a legkisebb. Az évnegyedeket tekintve a 15,51 %-os elsőtől fokozatosan emelkedett a 34,85%-os IV.-ig. Az év első felében csak fele volt a második félévinek. E kategória kivitele májusban és áprilisban, s ennek megfelelően a II. évnegyedben volt a legnagyobb, az évi kivitel 44,45%-a. A III. évnegyedben már csak 26%-os volt a kivitel a IV.-ben 17, az I.-ben 14% alá süllyedt. A hónapok szerinti mélypontot februárban és márciusban érte el. A kiskereskedők teljes forgalma egyenletesen oszlott meg a 4 évnegyed között. 28,98%-os részesedéssel az éviből a IV.-ben volt a legnagyobb, de a legkisebb forgalmú Il.-ban is meghaladta a részesedés a 20%-ot. A második félév forgalma azonban kereken 58%-os volt szemben az első félév 42%-ával. A hónapok közül csak szeptember és október teljes forgalmának részesedése volt 10%-osnál nagyobb, a 4%-ot csak február nem érte el. A behozatal a második félévben jóval nagyobb volt, mint az elsőben, az évinek kereken 66%-a, ebből 38% a III. negyedben. Legkisebb az I. negyed részesedése volt, kereken 15%. A hónapok közül februárban volt a legkisebb, szeptemberben pedig a legnagyobb a behozatali részesedés, 2,78, illetve 22,20%-kal. Érdekes, hogy a kiskereskedők kivitele az év I. negyedében 30,10%-kal majdnem annyi volt, mint a legnagyobb forgalmú, 30,48%-os IV. negyedben. A kiviteli forgalom a III. negyedben volt a legkisebb, csak 18,13%-os. A hónapok közül január és október részesedése haladta meg a 10%-ot, áprilisé 3, júliusé 5% alatt maradt. A fentiekből láthattuk, hogy a forgalom az egyes kategóriáknál és az egyes ágazatokban nem egyformán oszlott meg az évszakok között. A teljes forgalom a nagykereskedőknél a III., a középkereskedőknél a II., a kiskereskedőknél pedig a IV. évnegyedben volt a legnagyobb. A legkisebb pedig a nagy- és középkereskedőknél az I., kiskereskedőknél a II. negyedévben. A behozatal a nagy- és kiskereskedőknél a III., a középkereskedőknél a IV. évnegyedben volt a legnagyobb. A legkisebb pedig mindhárom kategóriánál az I. negyedévben. A kivitel a nagykereskedőknél a III., a középkereskedőknél a IL, a kiskereskedőknél pedig a IV. negyedévben volt a legnagyobb. A legkisebb pedig a nagy- és középkereskedőknél az L, a kiskereskedőknél pedig a III. évnegyedben. Megállapíthatjuk a táblázat adataiból azt is, hogy a nagykereskedők teljes forgalmuknak 68,08, behozataluknak 67,04, kivitelüknek pedig 68,37%-át az év második felében bonyolították le. A középkereskedők teljes forgalmának 54,49, behozatalának 65,95, kivitelüknek azonban csupán 42,17%-a bonyolódott le az év második felében. Hasonló volt a helyzet a kiskereskedőknél. Ők teljes forgalmuknak 57,93, behozataluknak 65,78%-át szállították az év második felében, kivitelüknek ellenben csak kisebbik hányadát, 48,61 %-át. A behozatalnak kereken kétharmadát mindhárom kategória kereskedői az év második felében bonyolították le, a nagykereskedők pedig a forgalom 2 másik ágazatában, a kivitelben és a teljes forgalomban is ezt tették.