Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

IV. fejezet: A kereskedők

A közép- és kiskereskedők forgalmában mind a 8 árufőcsoport szerepelt, a nagykereskedőkéből a faáru hiányzott. A faáru és a vegyes áruk csak a behozatalban szerepeltek, nórimbergi és szatócsárut mindhárom kategória kereskedői hoztak be, de csak a kiskereskedők vittek ki, minimális mennyiségben, illetve vámértékben. Az állatforgalom teljes egészében a kiviteli ágazathoz tartozott. A nagykereskedők teljes forgalmának 76,76%-át az állatkivitel jelentette, ez az egész áruforgalomnak több mint a fele, 55,28%-a volt. Utána a kötött-szövött (textil-) áru következett 17,56%-kai, ami az egész áruforgalom 12,65%-át adta. A többi 5 árufőcsoport együttvéve csak 5,68%-kal részesedett a nagykereskedők teljes forgalmában, még legtöbbel, 2,10%-kal, az élelmiszer. Még nagyobb volt a nagykereskedők szerepe a kivitelben. Kivitelük 98,37%-át az állatkivitel jelentette, ami az egész kivitelnek 79,53%-a volt. A kivitelükben szereplő további 3 árufőcsoport közül egynek a részesedése sem érte el az 1%-ot. Az állatkivitelhez hasonló, de annál kisebb méretű, jelentősége volt a nagykereskedők behozatalában a kötött-szövött árunak, amely a kategória behozatalának 79,43, az egész behozatalnak pedig 41,30%-át jelentette. 5%-osnál nagyobb volt még az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru, valamint az élelmiszer részesedése a nagykereskedők behozatalában. A középkereskedők teljes forgalmában is az állat és a kötött-szövött áru részesedése volt a legnagyobb, de az állatnál jóval kisebb (39,60%), a kötött-szövött árunál pedig jóval nagyobb (33,30%) mértékben, mint a nagykereskedőknél. Az állat esetében ez az egész áruforgalomnak 8,77, a textilárunál pedig 7,38%-át jelentette. A többi árufőcsoport közül az élelmiszer (7,98%), az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru (6,51%) és a nórimbergi és szatócsáru (5,87%) haladta még meg az 5%-ot. A középkereskedők behozatalában, miként a nagykereskedőkében, a textiláru emelkedett ki, 64,17%-kal, ami az egész behozatalban 24,19%-nak felelt meg. A nórimbergi és szatócsáru, valamint az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru részesedése meghaladta a 10%-ot, az élelmiszeré és a vegyes áruké pedig az 5-öt. A középkereskedők kivitelében az állat főcsoport részesedése 82,13%-os volt, ami az egész kivitel 12,62%-át jelentette. A többi főcsoport közül az élelmiszer és a bőr- és prémáru következett utána kereken 8, illetve 7%-os részesedéssel. A kiskereskedők teljes forgalmában, eltérően a másik 2 kategóriától, az élelmiszer állt az első helyen, 35%-os részesedéssel. Utána a textiláru és az állat következett, 16,84 és 14,82%-kal. A bőr- és prémáru meghaladta, a nórimbergi és szatócsáru pedig megközelítette a 10%-ot. Általában az árufőcsoportok forgalma sokkal egyenletesebben oszlott meg, mint a nagy- és középkereskedőknél. Vonatkozik ez a behozatalra is ebben a kategóriában. A behozatalban a textiláru részesedése kereken 30, az élelmiszeré 22, a nórimbergi és szatócsárué 16, az ásványi, fém-, üveg- és agyagárué 13, a vegyes áruké 9, a bőr- és prémárué 8 1/2%-os volt. A kivitelben az élelmiszer 50 1/2%-os részesedésével megelőzte a 32,5%-os állat és a 15%-os bőr- és prémáru főcsoportot. A 3 kereskedői kategória forgalmának megoszlása az árufőcsoportok között tehát lényegesen különbözött egymástól. 31* 483