Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

A 7 bizonytalan 6 meg nem nevezett lakhelyű földesúr volt, valamint az ugyanilyen dunai naszádosok. Minden bizonnyal az északi országrész területén laktak. Az ottani nagy kiviteli forgalmú helyek kereskedői tehát az egész kivitelnek 58,14%-át tartották kezükben. Közülük Nagyszombat és Pozsony, valamint a bizonytalan lakhelyű Nyáry Ferenc játszott kiemelkedő szerepet. A déli országrészen fekvő lakhelyek közül Debrecen, Pest és Sopron kereskedőinek a kivitele volt a legjelentősebb. A KERESKEDŐI LAKHELYEK JEGYZÉKEI A kereskedői lakhelyekről a fentiekben mondottak kiegészítésére szolgáljanak az alábbiakban következő jegyzékek. Az első ezek közül, a kereskedői lakhelyek jegyzéke című, a következő adatokat tartalmazza: Név Ország (Magyarország esetében országrész is) Utolsó magyar név Mai név Mai ország A Név rovat a kereskedői lakhelyek egykorú, 16. századi nevét tünteti fel. A jegyzék e nevek betűrendjében készült. E nevek nem mindig azonosak a lakhelyeknek a vámnaplókban szereplő nevével. Az eltérésekre külön jegyzékben történik utalás. A magyarországi nevek egykorú magyar formájukban szerepelnek, amelynek megállapításához Lipszky János: Mappa generalis regni Hungáriáé (Pest, 1806) címen megjelent térképének Repertóriuma (Buda, 1808) szolgált alapul. A külföldi nevek megállapítása különböző más helységnévtárak segítségével történt. Azok a helységek, amelyeknek általánosan használt magyar neve volt (pl. Bécs, Boroszló), ezen a néven szerepelnek. A magyarországi helységeknél megyéjük neve is fel van tüntetve, az ausztriaiaknál pedig a tartományé. Az Ország rovatban a név rövidítése található, az alábbiak szerint: M = Magyarország M-É = Magyarország Északi országrész M-D = Magyarország Déli országrész M-B = Magyarország Bizonytalan A = Ausztria Mo = Morvaország Cs = Csehország Sz = Szilézia N = Német birodalom L = Lengyelország O = Itália K-? = Külföldi bizonytalan ? = Bizonytalan