Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

III. fejezet: A kereskedők lakhelyei

volt, amelyen forgalmuk 34,50%-a bonyolódott le, nagyobb arányban, mint a másik két kategóriánál. De nem ez volt a fő eltérés, hanem az, hogy Szempcen és Nagyszombaton át áruiknak együttesen csupán 6,14%-át hozták illetve vitték. Pozsony után Sopron és Nezsider volt a fő vámhelyük, együttesen 34,75%-os részesedési aránnyal, nagyobb, mint amennyi Pozsonyé volt. E kategória forgalmának 44,80%-a a soproni csoport vámhelyein keresztül bonyolódott le, tehát a Dunától délre. A nagyszombati csoport, amelynek helyein a másik két kategóriában a forgalom abszolút többsége került vámolásra, e kategória forgalmában csak 15,56%-os aránnyal részesedett. A kivitel itt is nagyobb volt a behozatalnál, de némileg kisebb arányban, mint a másik két kategóriánál. A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI ÉS AZ ÉVNEGYEDEK Az 52. táblázat arról tájékoztat, hogy a 3 kereskedői lakhely-kategória áruforgalma miként oszlott meg a 4 évnegyed között. A táblázat a lakhely-kategóriák, azokon belül pedig az évnegyedek sorrendjében haladva, feltünteti, hogy az egyes lakhely-kategóriákon belül az egyes évnegyedek forgalmának (behozatalának, kivitelének és teljes forgalmának) forintban kifejezett vámértéke mennyi volt, és százalékos arányban miként oszlott meg behozatal és kivitel között, továbbá, hogy ennek a vámértéknek milyen volt a százalékos aránya egyrészt a kérdéses lakhely-kategória, másrészt az egész áruforgalom vámértékéhez. A táblázat adatai szerint a teljes forgalom mindhárom lakhely-kategóriánál az első évnegyedben volt a legkisebb, a nagy forgalmú kategóriánál a forgalomnak csak 7,25%-a. Legnagyobb a teljes forgalom a nagy és a kis forgalmú kategóriáknál a harmadik, a közepes forgalmúnál a második évnegyedben volt, a 40%-os arányt csak az utóbbinál haladta meg. A behozatal a legkisebb a nagy és a kis forgalmú kategóriáknál ugyancsak az első évnegyedben volt, aránya az utóbbi kategóriánál csak 6,67%-os. A közepes forgalmú kategóriánál ellenben a negyedik évnegyed behozatali aránya volt a legkisebb. Legnagyobb a behozatal mindhárom kategóriánál a harmadik évnegyedben volt, a közepes és a kis forgalmú kategóriáknál aránya meghaladta a 40%-ot. A kivitel viszont a kis forgalmú kategóriánál a harmadik negyedévben volt a legkisebb, az elsőben pedig a legnagyobb. A másik két kategóriánál az első évnegyed kivitele volt a legkisebb, a nagy forgalmúnál csak 3,82%-os. A legnagyobb kivitelt a nagy forgalmú kategória a harmadik, a közepes forgalmú pedig a második évnegyedben bonyolította le, ez utóbbi egész kivitelének több mint a felét. Legegyenletesebben a teljes forgalom az évnegyedek között a kis forgalmú kategóriánál oszlott meg, 20%-osnál kisebb sehol sem volt, a 30%-ot sehol sem haladta meg. így volt ez a kategória kivitelében is, behozatalában azonban az első évnegyed forgalma aránytalanul kicsi, a harmadiké pedig aránytalanul nagy volt. Az első évnegyedet kivéve egyenletesen oszlott meg a nagy forgalmú kategória teljes forgalma is, 26 és 38% között mozgott.