Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)
III. fejezet: A kereskedők lakhelyei
A MAGYARORSZÁGI KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA AZ ORSZÁGRÉSZEK ÉS AZ ÁRUFORGALOM JELLEGE SZERINT A 39. táblázat azt mutatja, hogy a magyarországi kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg az országrészek, azokon belül pedig az áruforgalom jellege (behozatali, kiviteli és vegyes forgalmú) szerinti 3 lakhely-kategória között. A táblázat szerkezete megegyezik a 37. táblázatéval. Az összes magyarországi kereskedői lakhely megoszlása az országrészek között ugyanolyan volt, mint amit a 37. táblázat mutat. Erre itt csak utalok. Más volt a helyzet az áruforgalom jellege szerinti 3 lakhely-kategóriába tartozó lakhelyek számát illetően. A 189 magyarországi lakhelynek több mint a fele (114, 60,12%) a kiviteli kategóriába tartozott. Utána a vegyes forgalmú kategória (53 lakhely, 28,04%) következett. Legkisebb volt a behozatali kategóriába tartozó lakhelyek száma (22, 11,64%). Nem minden országrész kereskedői lakhelyei szerepeltek az áruforgalom mindhárom ágazatában. A bizonytalan lakhelyek közül a vegyes forgalmúak hiányoztak. A 22 behozatali lakhelynek pontosan a fele az északi részhez tartozott, 10 a délihez, 1 pedig bizonytalan volt. A 114 kiviteli lakhelynek majdnem a fele (56 hely, 49,12%) feküdt az északi részen, nem sokkal kevesebb (54 hely, 47,37%) a délin, 1 pedig itt is bizonytalan volt. Az 53 vegyes forgalmú hely megoszlásában viszont a déli rész (35 hely, 66,04%) erősen megelőzte az északit (18 hely, 33,96%). A háromféle (behozatali, kiviteli és vegyes forgalmú) lakhelyek egymáshoz való viszonyát tekintve, mindkét országrészben a kiviteli helyek voltak többségben, az északi részen (65,88%) erősebben, mint a délin (54,55%). A teljes forgalomban 60,32% volt a kiviteli helyek aránya. A behozatali helyek aránya mindkét részben alacsony volt, alig haladta meg a 10%-ot. A vegyes forgalmú helyek aránya a déli részen (35,35%) jóval nagyobb volt, mint az északin (21,18%). Az összforgalomban 28,04% volt az arányuk. A KERESKEDŐI LAKHELYEK SZÁMA AZ ÁRUFORGALOM VOLUMENE ÉS A KERESKEDŐK ORSZÁGAI SZERINT A 40. táblázat azt mutatja, hogy a kereskedői lakhelyek száma miként oszlott meg az áruforgalom volumenén alapuló 3 lakhely-kategória, azon belül pedig a kereskedők országai szerint. Ez a táblázat kiegészítője a 36. táblázatnak. Tartalmaz olyan adatokat, amelyek a 36. táblázatban is megvannak, de más csoportosításban és összegezésben. A kereskedői lakhelyek számát a lakhely-kategóriák szerint csoportosítja és az országok szerint összegezi, míg a 36. táblázat országok szerint csoportosít és lakhely-kategóriák szerint összegez. A csoportokon belül és az összegezésben az országok abszolút (számbeli) és relatív (százalékos) részesedését adja, míg a 36. táblázat a lakhelykategóriákét.