Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

E helyek országok szerinti megoszlása a következő volt: Magyarország 46 Ausztria 4 Morvaország 6 Csehország 1 Szilézia 1 Nemet birodalom 1 A közepes forgalmú 48 és az alacsony forgalmú 239 hely így oszlott meg országok szerint: Ország 200—1000 200 forint Ország forint alatt Magyarország 33 110 Ausztria 4 66 Morvaország 2 13 Csehország 3 10 Szilézia 1 — Német birodalom 1 17 Lengyelország — 1 Itália 2 — Külföldi bizonytalan 1 12 Bizonytalan 1 9 Ismeretlen — 1 Összesen 48 239 A MAGYARORSZÁGI ORSZÁGRÉSZEK ÉS A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI A 29. táblázat azt tartalmazza a magyarországi országrészek viszonylatában, amit a 28. a kereskedők országairól: forgalmuk miként oszlott meg a kereskedői lakhelyek 3, a forgalom vámértékén alapuló nagyságrendi kategóriája között. Országrészek szerinti sorrendben haladva tünteti fel minden kategória forgalmának (behozatal, kivitel, teljes forgalom) forintban kifejezett vámértékét, annak százalékos megoszlását behozatal és kivitel között, valamint százalékos viszonyát az illető országrész, továbbá az ország egész forgalmához. A két országrész, az északi és a déli, kereskedői forgalmának a megoszlása a 3 lakhely-kategória között olyan volt, mint az egész országé, a teljes forgalomnak, egyben a behozatalnak és a kivitelnek, több mint 90%-át (a déli részen lakó kereskedők kivitelének közel 90%-át) a magas forgalmú lakhely-kategóriába tartozó kereskedők tartották kezükben. Ugyanez volt a helyzet a bizonytalan lakhelyű kereskedőknél, akik minden bizonynyal az északi részen laktak, és akiknek forgalma 99,98%-ban kivitelt jelentett. Az ország teljes forgalmának 58,04, a bizonytalanokkal együtt 69,25%-a az északi országrész kereskedőinek a kezén volt. Ugyanúgy a kivitelnek 65,36, illetve 81,08%-a. A behozatalnak azonban 60,11 %-át a déli országrész kereskedői tartották kezükben.