Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

II.fejezet:A kereskedők országai

ján az országos áruforgalmi szerkezetet ennek az országrésznek a forgalma határozta meg. A déli részen lakó kereskedők viszonylagos forgalma így alakult: Teljes forgalom Állat 40,91% Textiláru 40,25% Ásványi, fém-, üveg- és agyagáru 6,80% Élelmiszer 5,72% Nórimbergi és szatócsáru 4,14% Vegyes áruk 1,19% Bőr- és prémáru 0,99% Behozatal Textiláru 71,51% Ásványi, fém-, üveg- és agyagáru 12,11% Nórimbergi és szatócsáru 7,21% Élelmiszer 6,55% Vegyes áruk 2,13% Bőr- és prémáru 0,49% Kivitel Állat 93,27% Élelmiszer 4,65% Bőr- és prémáru 1,61% Textiláru 0,25% Nórimbergi és szatócsáru 0,22% A teljes forgalomban az állatkivitel és a textilbehozatal részesedése majdnem teljesen egyenlő volt. A faáru forgalma egészen jelentéktelen volt. Az élő állat csak a kivitelben, az ásványi és a vegyes áruk csak a behozatalban szerepeltek. A bizonytalan lakhelyű magyarországi kereskedők forgalmát 99,98%-os kivitel jellemezte, amiből 97,91% állat, 2,02% bőr- és prémáru volt. Mint már többször említettem, ezek a kereskedők minden bizonnyal az északi országrész területén laktak. • A KERESKEDŐK ORSZÁGAI ÉS A KERESKEDŐI LAKHELYEK KATEGÓRIÁI A 28. táblázatból azt tudjuk meg, hogy a kereskedők országainak kereskedői lakhelyei miként oszlanak meg a forgalom volumenén alapuló 3 kategória között. Az első kategóriába azok a lakhelyek tartoznak, amelyekben a kereskedők évi forgalmának a vámértéke az 1000 forintot meghaladja. A másodikba azok, amelyekben a kereskedők évi forgalma 200 és 1000 forint között van. A harmadikba végül azok, amelyekben a kereskedők évi forgalma 200 forint alatti. Az osztályozás alapjául a helységben lakó valamennyi kereskedő forgalmának együttes vámértéke szolgál. A táblázat a kereskedők országai szerinti tagolódásban mutatja, hogy az egyes lakhely-kategóriákban mennyi a kereskedők forgalmának (behozatal, kivitel és teljes