Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

1000 ft 200—1000 200 ft Ország fölött, ft alatt összesen % % % Magyarország 26,27 7,68 33,95 Ausztria 54,48 7,13 61,61 Morvaország 0,36 0,36 Bizonytalan külföld 0,87 0,87 Ismeretlen 3,21 3,21 összesen 54,48 26,27 19,25 100,00 Ennél az árucsoportnál — szemben a marhával és a lóval — a forgalomnak csupán 33,95%-a volt magyarországi kereskedők kezén, 61,61%-át ausztriai kereskedők bonyolították le, 54,48%-át bécsiek, akik forgalmának a vámértéke meghaladta a 3000 forintot. Az utána következő, a középső lakhely-kategóriába tartozó, 4 magyarországi helység: Pozsony, Sopron, Csütörtök és Lak együttes forgalma sem érte el a bécsinek a felét, csupán 1451,30 forint volt. Viszonylag jelentős szerepet játszottak az alacsony forgalmú kereskedők is, akik 28 helyen szétszórtan a forgalom 19,25%-át bonyolították le. A magyarországi kereskedői lakhelyek számának és forgalmuk százalékos vámértékének megoszlását egyrészt az országrészek, másrészt a forgalom nagyságrendi kategóriái között az alábbi kimutatás tünteti fel. Országrész 1000 ft fölött 200—1000 ft 200 ft alatt összesen Északi Szám 2 4 6 Forgalom %-a 17,60 1,35 18,95 Déli Szám 2 13 15 Forgalom %-a 8,67 6,33 15 Összesen Szám Forgalom %-a 4 26,27 17 7,68 21 33,95 Ennél az árucsoportnál— szemben a marhával és a lóval — a kereskedői lakhelyek száma tekintetében már a déli országrész volt fölényben az északival szemben. A forgalom volumene tekintetében itt is az északi rész lakhelyei domináltak, amit elsősorban a pozsonyi kereskedőknek köszönhettek, de távolról sem olyan mértékben, mint az állatkivitel másik 2 csoportjánál. A juh, disznó és vad kivitele nemcsak abban különbözött a marháétól és a lóétól, hogy benne nem magyarországi, hanem ausztriai kereskedők játszották a vezető szerepet, hanem abban is, hogy a magyarországi kereskedők közül az északi rész lakóinak fölénye kisebb volt a déli részen lakókéval szemben.