Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

I. fejezet: Az áruk

A TEXTILBEHOZATAL ÁRUCSOPORTJAI ÉS A HARMINCADHELYEK A 20. táblázat azt mutatja, hogy a fentiekben vizsgált behozatali textilárucsoportok forgalmát tükröző, egyrészt forintban kifejezett abszolút, másrészt százalékban megadott relatív vámérték miként oszlott meg a harmincadhelyek és harmincadcsoportok szerint. Feltünteti egyben azt is, hogy az egyes árucsoportok forgalma hány százaléka volt az egész textilbehozatalnak. Tájékoztat végül a forgalom tételeinek, a szállítmányoknak a számáról, ugyancsak az árucsoportok és a harmincadhelyek, illetve csoportok szerinti bontásban. Sorra véve az árucsoportokat, a nyersanyag forgalma 4 harmincadhelyen át bonyolódott le, közülük 3 a Dunától északra fekvő pozsonyi, 1 a folyótól délre fekvő soproni harmincadcsoporthoz tartozott. A behozott áru túlnyomó többsége, 94,42%-a, a pozsonyi vámhelyen át jutott az országba. Még nagyobb arányú 99,35%-os volt a pozsonyi csoport részesedése a forgalomban. A posztó forgalma már jobban megoszlott, a pozsonyi és a soproni harmincadcsoport minden vámhelye részesedett benne, kivéve Óvárt, ahol behozatali vámot egyáltalán nem szedtek. A pozsonyi harmincad szerepe a posztóbehozatalban nem volt olyan kimagasló, mint a nyersanyagnál, de 59,65%-os részesedése így is jóval meghaladta az összes többi vámhelyét, az egész textilbehozatal 34,37%-át jelentette. Jelentős volt a soproni csoporthoz tartozó Járfalva, 24,52%-os részesedése is, amely az egész textilbehozatal 14,13%-át képviselte. Stomfa, Sopron és Zurány forgalma 5% körül mozgott, a további 3 vámhelyé 1 % alatt maradt. A pozsonyi csoporthoz tartozó 3 harmincadhelyen át a posztóbehozatal közel kétharmada jutott az országba. A szállítmányok számát tekintve már nem volt ilyen nagy a pozsonyi csoport fölénye, csupán 151a soproni csoport 134 szállítmányával szemben. Ez azt mutatja, hogy a soproni csoport vámhelyein át kisebb tételekben hozták be a posztót. A vászon behozatala kevésbé oszlott meg, mint a posztóé, csak 5 harmincadhelyen át szállították, 2 a pozsonyi, 3 a soproni csoporthoz tartozott. Pozsony részesedése 77,14%-kal kimagaslott, a második helyen, miként a posztónál, Járfalu állott, de csupán 10,70%-kai. Sopron és Stomfa részesedése a 6%-ot közelítette meg, Zurányé az 1 %-ot sem érte el. A pozsonyi csoport 2 vámhelyén a forgalom 82,90%-a bonyolódott le. Ez a fölény a szállítmányok számában is kifejezésre jutott, 376 a pozsonyi csoportnál, 89 a soproninál. A pamut és selyem szinte teljes egészében, 98,76%-ában, a pozsonyi vámhelyen át jött be az országba, a további hányad a pozsonyi csoporthoz tartozó Stomfán keresztül. A ruha-, asztal- és ágynemű, valamint a vegyes textiláruk behozatala 7 harmincadhelyen át bonyolódott le, a pozsonyi csoport mindhárom és a soproni csoport 4 vámhelyén keresztül, az utóbbinál Nezsider és a behozatalban nem részes Óvár kivételével. Pozsony túlsúlya nagyobb volt, mint a vászonnál és a posztónál, 85,89%-os. A második helyen, a posztóhoz és a vászonhoz hasonlóan, Járfalu állt, de csak 8,83%-kai. A további 5 hely közül egyiknek a forgalma sem érte el a 2%-ot, háromé még az egyet sem. A pozsonyi csoport 3 vámhelye az egész forgalom 88,15%-át jelentette. 9 Magyarország nyugati külkereskedelme 129