Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

Bevezetés

mint 140 évvel ezelőtt, 1840-ben és 1842-ben írta Horváth Mihály.

1 És nem kevésbé jellemző, hogy feudális kori külkereskedelmünkről Magyarország történetének és művelődéstörténetének Horváth Mihály könyvei után írt általános igényű szintézisei — így a millenniumi 10 kötetes, a Hóman—Szekfű, a Magyar Művelődéstörténet, az 1957-ben megjelent egyetemi tankönyv és az 1964-ben annak alapján a szélesebb olvasóréteg számára készült kétkötetes összefoglalás — nem mondanak lényegében többet annál, amit Horváth Mihály kötetében olvashatunk.

2 A mostanában készülő, részben már el is készült, Magyarország története 10 kötetben című munka a jelek szerint több figyelmet fordít külkereskedelmünk történetére. Századunk elején, 1902-ben jelent meg Kováts Ferenc külkereskedelmünk történelmi feltárásában mind tartalmát, mind történeti statisztikai módszerét tekintve epochális jelentőségű müve a Pozsonyon át nyugat felé irányuló áruforgalomról a XV. század közepén.

3 Aligha tévedünk, ha elsősorban Kováts Ferenc hatásának tulajdonítjuk, hogy a két világháború között a megélénkülő érdeklődés külkereskedelmünk múltja iránt főleg a Mohács előtti századokra irányult.

4 Kováts Ferencéhez hasonló jelentőséget tulajdoníthatunk feudális kori külkereskedelmünk története feltárásában egy folyóirat hatásának, az 1894-ben indult Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlének, amely Tagányi Károly szerkesztésében virágzott fel, őt az utolsó években Kováts Ferenc követte a szerkesztői tisztségben. E folyóirat nem hanyagolta el a gazdaságtörténet keretén belül a feudális kori külkereskedelem történetének Mohács utáni századait sem. Sajnálhatjuk, hogy 1906-ban megszűnt. A Mohács utáni századok külkereskedelme történetének feltárásában a két világháború közötti időben Eckhart Ferenc 1922-ben megjelent, a bécsi udvar magyarországi gazdaságpolitikájáról Mária Terézia korában szóló könyvének volt a legnagyobb jelentősége.

5 Ezt elsősorban az adta meg, hogy a külkereskedelem történetének sajátos, korábban nem vizsgált forrásfajtáját, az áruforgalmi kimutatásokat használta fel. Folytatója az ő kutatói munkájának Dányi Dezső és Makkai László személyében csak nemrég akadt, akik az áruforgalmi kimutatásokat az 1760-as évektől kezdődően dolgozták fel, eredményeiket azonban még nem publikálták. Felszabadulás utáni történetírásunkban az 1960-as években jelentkezett jelentősebb érdeklődés a feudális kori külkereskedelem történetének kérdései iránt. A ma' Az ipar és kereskedelem története Magyarországon a három utolsó század alatt. Pest, 1840. Megjelent Kisebb történeti munkái III. kötetében is, Pest, 1868. Ugyanő röviddel ezután megírta a középkori magyarországi ipar és kereskedés történetét is: Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. sz. elejéig. Pest, 1842. Megjelent Kisebb Történeti Munkái II. kötetében is. Pest, 1867. 2 A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. VIII. k. — Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi congressusig. Bp. 1898. 315—325. — Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet. IV. k. Bp. 1943. 564—568. — Lederer Emma: Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. Magyar Művelődéstörténet. IV. k. Hely és év nélkül. 229—235. — Magyarország története. (Egyetemi tankönyv.) II. k. 1526—1790. 2. kiad. Bp. 1972. — Magyarország története. I. k. Bp. 1964. 3 Nyugat-Magyarország áruforgalma a XV. században a pozsonyi harmincadkönyv alapján. Történetstatisztikai tanulmány. Bp. 1902. 4 Pleidell Ambrus: A nyugatra irányuló magyar kereskedelem a középkorban. Bp. 1925. — Fekete Nagy Antal: A magyar—dalmát kereskedelem. Bp. 1926. — Domanovszky Sándor által sugalmazott munkák. 5 A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp. 1922. Főbb eredményeit német nyelven is közzétette: Die Handels- und Zahlungsbilanz Ungarns unter der Regierung Maria Theresias. Ungarische Jahrbücher. III. 1923.