Lelkes György: Magyarország 1903-1912 között törzskönyvezett lakotthelyei a XX. század végén (Budapest, 2001)
BEVEZETÉS
Tapasztalataim szerint a megszűnt lakotthelyek nevei sokszor területnévként vagy egyéb helynévként élnek tovább, de az anyagban erről már nincsenek információk, ugyanis ennek megállapításához - az elcsatolt területek közül Szlovákia és Szlovénia kivételével - ma sajnos nincsenek, vagy nem beszerezhetők megfelelő részletességű térképek. Azon lakotthely magyar (és idegen) neve, amely várat jelöl, a szakirodalom figyelembevételével - néhány kivétellel a Magyar helységnév-azonosító szótár (2. kiadás) alapján - általában dőlt betűkkel íródott, ugyanis e nevek ma már nem közigazgatási nevek. Ha a lakotthelyet nem tudtam azonosítani (és az eredeti helye sem ismert), akkor e rovat üresen marad, az Ország és közigazgatás és a Mai települési hovatartozás rovatokban [5., ill. 6. oszlop] az eredeti hovatartozásának (és az esetleges igazgatási hovatartozás-változásnak és/vagy névváltozásnak) megfelelő adatok vannak. (Pl.: a Máramaros vármegyei Kerekbükknél: RO-MM j Máramarosszigeí - Sighetu Mannádéi) Amennyiben a nem azonosított lakotthelynek az eredeti helye ismert, akkor e rovat szintén üresen marad, de az előbb említett rovatokban a mai területi hovatartozásnak megfelelő (esetleg hasonlóképpen változott) adatok szerepelnek. (Pl. a Bács-Bodrog vármegyei Pelvayszállásnál: YU-BP | Palánka - Backa Palanka) 5. Ország és közigazgatás [5. oszlop]: Rövidítéssel (kódjellel) tartalmazza a lakotthely mai ország- és megyeszintű (az Őrvidéken, Kárpátalján és Délvidéken járási szintű) közigazgatási hovatartozását. (Ezek megnevezése egyes országokban a következő: Ausztriában Bezirk, Horvátországban éupanija, Jugoszláviában opstina, Lengyelországban województwo, Szlovákiában kraj, Romániában Jude}, Ukrajnában rajon.) A kódjelek ismétlődését itt is a " ismétlési jelek fejezik ki, de csak a törzskönyvezéskori járásokon belül, ujabb járás anyagának, ill. új oldalnak kezdetén megismételtem az előzővel egybeeső kódjelet. A rövidítések jegyzéke a Függelékben - A törzskönyvezés által érintett területek mai közigazgatási egységeinek kódjai cím alatt - országonként található meg. 6. Mai települési hovatartozás [6. oszlop]: Ebben a rovatban (a rendelkezésre álló utolsó, az egyes országok közigazgatási beosztását tartalmazó források szerint) szerepel, hogy mely helységhez tartozik az adott lakotthely. A települési hovatartozás - a közigazgatás eltérő felépítése miatt - Romániában a község (comunä) központjához, Jugoszláviában pedig a járás (opStina) székhelyéhez való tartozást jelenti. A törzskönyvezett helységnevekkel kapcsolatban történt - már említett - névváltozásokat a 3. pontban foglaltakhoz hasonlóan, de csak a mai neveket megadva jeleztem. Pl. a Komárom vármegyei Cserhátpusztánál: Révkomárom x - Komárno, vagy a Mosón vármegyei Fenyőmajornál: Mosonmagyaróvár*. A főváros területére eső lakotthelyeknél a Budapest név után a vonatkozó kerület száma is megtalálható. A lakotthelyek egy része időközben önállósult, e települések, továbbá a már régebben is önálló helységek ma hivatalos vagy hivatalosnak tekinthető magyar nevei - kevés kivétellel - a következő kiadványok alapján íródtak: Jugoszlávia Ágoston Mihály: A földrajzi nevek írásmódja. Újvidék, 1984. (Forum Könyvkiadó.) Vajdaság helységei földrajzi neveinek adattárai. Újvidék, 1975-1988. (A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete; sorozat) Vajdaság helységnévtára és a lakosok száma. Szabadka, 1997. (Vajdasági Magyar Kalendárium.) Vajdasági útkereső. Szabadka, 1998. (Magyarságkutató Tudományos Társaság.) Románia Az 1992. évi román népszámlálás adatai szerint 20 %-ot meghaladó magyar kisebbséggel rendelkező települések magyar-tornán névjegyzéke (megyénként). Kolozsvár, 1999. Szlovákia A Szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésének 1994. július 7-i (191/1994) törvénye a helységek nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelöléséről. [191 Zákon Národnej rady Slovenskej republiky zo 7. júla 1994 o oznacovaní obcí v jazyku národnostnych mensm. Bratislava, 1994.] A szlovéniai Muravidéken a ma hivatalos nevek (és a települési hovatartozási adatok is) szintén a 4. b) pontban megnevezett hivatalos közlönyből származnak. Ha újabb forrás nincs, akkor az 1920-1944 között - a II. világháború időszakában Magyarországhoz visszacsatolt területeken - alakított helységek nevei az 1944. évi Helységnévtár alapján, de a mai helyesírási szabályok szerinti alakban jelennek meg.
