Lelkes György: Magyarország 1903-1912 között törzskönyvezett lakotthelyei a XX. század végén (Budapest, 2001)
BEVEZETÉS
oldal kezdetén a járás nevét természetesen kiírtam. A városok területén fekvő lakotthelyeknek nem volt járási hovatartozásuk, ezt a — jel mutatja. 3. Települési hovatartozás a törzskönyvezéskor [3. oszlop]: Megadja, hogy mely (törzskönyvezett nevű) helységhez tartozott az adott lakotthely. A könnyebb azonosítás érdekében a törzskönyvezett helységnév később - esetenként helyesírási változás, átnevezés, ill. egyesítés miatt - megváltozott alakja(i) is szerepel(nek) az anyagban: ebben a rovatban és (esetleg) a Mai települési hovatartozás rovatban [6. oszlop], megkülönböztetésül * jellel ellátva. Az ilyen változat(ok) értelemszerűen csak itt, ebben a rovatban van(nak) akkor, ha a lakotthely önállóvá vált, vagy jelenleg más településhez tartozik. Pl. a Komárom vármegyei Patpusztánál: Marczelháza, Marcelháza*, ill. a BácsBodrog vármegyei Felsőroglaticzánál: Ómoravicza, Kossuthfalva*, Bácskossuthfalva*, Ómoravica*. Az e rovatban előforduló, a törzskönyvezés óta (szétválás miatt) megszűnt helységnevet + jellel különböztettem meg a ma is élő nevektől. Pl. a Győr vármegyei Hodálypuszta, Örkénypuszta, ill. Rétalap lakotthelyeknél: Bőnyrétalap + . 4. Mai magyar (és idegen) név [4. oszlop]: E rovatban a lakotthelyek - a hozzáférhető újabb (döntően az elmúlt évtizedben megjelent) forrásokban levő - utolsó neve(i) található(k) meg. Ezek többsége minden bizonnyal megegyezik a ma használatos névvel. A nevek kisebb része különféle régebbi szakirodalmi munkákból származik, és az utóbbi 5-10 év térképein már nincs meg, vagy csak alaprajz (térképjel) van név nélkül, mert e lakotthelyek egy része időközben (valószínűleg) már megszűnt. A közigazgatási funkciót betöltő lakotthelyek nevei hivatalos vagy hivatalosnak tekinthető forrásművek (a mai Magyarországon a helységnévtár, a környező országokban pedig közigazgatási térképek vagy más hivatalosnak tekinthető kiadványok) alapján íródtak. A közigazgatásban nem szereplő - e szempontból a nevek kisebb részét jelentő -, ún. egyéb nevek viszont más, nem hivatalos szöveges vagy térképi forrásokból származnak. a) Magyar nevek • Magyarország (mai terület) A Magyarországon levő lakotthelyek mai hivatalos magyar nevét A Magyar Köztársaság helységnévtára 1995 c. kötet alapján tüntettem fel. Hivatalosnak tekinthetők még e helységnévtár névmutatójában megtalálható azon nevek, amelyek egy adott helység központi belterületén belül önálló postai irányítószámmal rendelkező településrészt jelölnek, továbbá azon budapesti városrészek nevei, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelent Budapest városrészei c. kiadványban rögzítettek. Meg kell jegyeznem, hogy az említett helységnévtárban előfordulnak még számmal is jelölt lakotthelyek, pl. a régi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében fekvő Galambosnál: XIII. körzet (Galambos), vagy Balotánál: Balota (III. körzet), ill. Balota (IV. körzet); hasonlóképpen a Csongrád vármegyei Nagyszéksósnál: IV. körzet [Nagyszéksós egy része]. Az előbbi [Nagyszéksós egy része] kifejezés természetesen nem a név része, hanem kiegészítő adat, ezt a szögletes zárójel mutatja. A helységnévtárban csak számmal jelölt lakotthely-neveket (pl. I. körzet) az anyag nem tartalmazza. A mai egyéb magyar nevek döntő többsége az elmúlt évtizedből, elsősorban az utóbbi évek részletes autóatlaszaiból, továbbá a Magyarország földrajzinév-tára II. megyei köteteiből, a Cartographia (1 : 150 000 ma.) megyetérkép-sorozatából, ill. a mai Magyarország katonai térképeinek 1 : 25 000 és 1 : 50 000 ma. Gauss-Krüger térképszelvényeiről származik, a nevek kis részét Magyarország megyénként (esetenként járásonként), az utolsó négy évtizedben megjelentetett földrajzinév-gyűjtési köteteiből, ill. a Magyarország történeti statisztikai helységnévtára c. sorozat megyei köteteiből vettem át, az említett térképeket és köteteket egyúttal a lakotthelyek azonosításához is felhasználtam. • Határainkon túli területek Itt csak pár tucat erdélyi, időközben falu (sat) státust kapott lakotthely, továbbá néhány, a szlovéniai Lendva környékén levő lakotthely mai magyar neve tekinthető hivatalosnak. (A forrásmegjelölést az előbbinél lásd a 6., az utóbbinál lásd itt a b) pontban.) Az egyéb nevek közül a kárpátaljai lakotthelyek mai magyar nevei - új kiadvány hiányában - a Magyarország helységnévtára 1944 c. kötetből, ill. az 1940-ben kiadott Kárpátalja c. térképről (1: 200 000 ma.) származnak, természetesen az azóta bekövetkezett helyesírási változásokat figyelembe véve. A mai egyéb magyar nevek másik része különböző újabb regionális szakirodalmi munkák és térképek alapján íródott. Amennyiben a felhasznált irodalomban a lakotthely magyar neve nem szerepel, akkor a törzskönyvezett név (vagy a mai helyesírási szabályok szerint írt változata) a mérvadó, de esetenként magyar névként az idegen nyelvben rövidítve használt, vagy csak az alaptagból álló idegen név magyar megfelelőjét vettem figyelembe. Ennek megfelelően pl. a Gömör és Kis-Hont vármegyei Rozsnyói vasasfürdőnél: Rozsnyófürdő - Rozöavské kúpele, ill. a Nyitra vármegyei Pusztakelecsénynél: Kelecsény - Kfaéany.
