Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)
I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945
meg. A megyei adminisztrációnak a közigazgatás megindítása előtt hiteles adatokkal kellett rendelkeznie, és lényegében tudnia kellett, hogy a megye kisebb részén a felszabadulás napjától eltelt 18—20 nap alatt sikerült-e a helyi hatalmat gyakorlóknak az életet megindítani, illetve a hadműveleti terület megszűnése után az életviszonyok mennyire normalizálódtak. A megyei adminisztrációnak szüksége volt a lakosság létszámára, a lakóházak állapotára, az állatállományra (igaerő, motoros járművek stb.), a gazdasági felszerelésre, a határbeli szántóterület nagyságára, az elvetett és meg nem művelt szántók holdjaira, valamint a Nemzeti Bizottság létrejöttére, létszámára, összetételére és működésére vonatkozó adatokra. Ezzel kapcsolatban az alispán helyettese megjegyezte, hogy a Nemzeti Bizottság létrehozására feltétlenül törekedjék az a szerv, amely levelét, illetve rendeletét megkapta. A megyei rendelkezés egyébként a kormányrendelet ismert pontjait ismételte meg, hangsúlyozván, hogy a községi Nemzeti Bizottság a képviselőtestület újjáalakításáig annak hatáskörét gyakorolja. 88 A megyétől kibocsátott utasításból kiderült, hogy a központi hatóság nem tudta, hogy a falvakban a küldött iratot mely szerv képviselője kapja meg. c) Kommunista álláspont a közigazgatásról 1945 tavaszán Az állásukban még alig megerősített közigazgatási tisztviselőkkel szemben a koalícióba tömörült baloldali pártok bizalmatlanok voltak. Az MKP KV 1945. január 5-én Debrecenben ülést tartott, ahol foglalkozott a közigazgatási tisztviselők ellen elhangzott panaszokkal. A pártvezetőség álláspontja ebben a kérdésben az volt, hogy a közigazgatás retrográd jelenségei ellen a kormány kíméletlen küzdelmet folytasson. Addig azonban, amíg a kormány hatalma a felszabadult területekre nem terjed ki, a közigazgatás ellenőrzését a helyi Nemzeti Bizottság végezze. A párt konkrétan meghatározta, hogy elsősorban a szélsőjobboldali politikai beállítottságú tisztviselők ellen kell a küzdelmet felvenni, de azokkal sem lehet a Nemzeti Bizottság kíméletes, akik a demokratikus megújulást eddigi tevékenységükkel gátolták. Ez a szoros felügyelet 1945 elejétől fogva jellemzője volt a községi és városi önkormányzati igazgatásnak. Az ellenőrzésben a helyi politikai szerveken kívül a rendőrség és a járási közigazgatási hivatal is közreműködött. Az ellenőrzés kiterjedt a közigazgatási tevékenységen túl a tisztviselők magatartására és politikai nyilatkozataira. A politikai és rendészeti felügyelet meggátolta, hogy a polgári beállítottságú tisztviselőréteg közéleti szervezkedésbe kezdjen. Nem vitás, hogy a népi szervek ebben az esetben a városokban, községekben a konzervatív polgári politika restaurációja elől zárták el az utat. Hamarosan intézkedett a kormány, hogy a szélsőjobboldali kormányzat intézkedései a tisztviselők személyi ügyeiben semmisnek tekintendők. 1945. április 19-én a kormány érvénytelennek nyilvánította az 1944. október 15-e utáni közszolgálati kinevezéseket, előléptetéseket, áthelyezéseket. Az 1944. március 19. és október 15. közötti kinevezésekkel, előléptetésekkel kapcsolatban pedig felülvizsgálatot rendelt el. Hangsúlyozni szükséges, hogy az MKP helyi szervezeteiben több helyütt baloldali, szektás elemek 88 FML. A Fejér megyei alispán iratai, 1945—23. sz.
