Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezései: a vidéki közigazgatás újjászervezése a) A 14—1945. számú kormányrendelet a közigazgatás ideiglenes megszervezéséről A területi és helyi közigazgatás szervezeti és működési kérdéseit az Ideiglenes Nemzeti Kormány az 1945. január 4-én kibocsátott 14. sz. rendeletében szabályozta. A kormány elrendelte, hogy , ,a helyi önkormányzatok önállóan, a maguk erejéből gondoskodjanak az igazgatási szervek létrehozásáról és működésük biztosításáról". A kormány felhívta a nemzeti bizottságokat, hogy mindenütt alakítsák újjá az önkormányzati testületeket. A közigazgatás újjászervezése során az Ideiglenes Nemzeti Kormány a következő irányelvek betartását követelte meg: a nemzeti bizottságok a demokratikus pártok helyi szövetségei, tehát politikai szervek, így ne illeszkedjenek be a közigazgatási szervezetbe. Ugyanakkor a nemzeti bizottságok közbejöttével kell újjáalakítani az önkormányzati testületeket, mégpedig úgy, hogy abban minden demokratikus párt, a szakszervezetek (és egyéb demokratikus társadalmi szervezetek), választás lebonyolítása nélkül arányos képviseletet nyerjenek. A rendelet szerint létre kell hozni a városi és a községi képviselő-testületeket, a thj. város és megyei törvényhatósági bizottságokat. Ezek az önkormányzati testületek ideiglenes jelleggel alakulnak és működnek, és a régi községi, városi vagy megyei önkormányzati szervek jogait veszik át. Ezek a testületek azonban a tisztviselői állásokat választás útján töltik be. A kormány e rendeletben felszólított minden tisztviselőt, akiket akár a régi kormányok vagy már a katonai parancsnokok állítottak posztjukra, illetve választás útján kerültek pozícióba, hogy az ideiglenes közigazgatási szerveket, a nemzeti bizottságokat, a demokratikus pártokat működő szervezetnek ismerjék el, és munkájukat tudásukkal segítsék. Még e napon felhívta a kormány az elmenekült vagy hivataluktól távolmaradt közalkalmazottakat, hogy szolgálattételre székhelyükön haladéktalanul jelentkezzenek, s a munkát kezdjék el.

76 A kormány ugyanis még január elején intézkedett a tisztviselői fizetésekről, intézkedett a lakbérekről, rendezte a közegészségügyi igazgatást, a szegényügyet, a segélyezést, intézkedést adott ki, hogy az ipari és a kézműves iparosok a termelést haladéktalanul kezdjék meg. Rendelet jelent meg a termény nyilvántartásról, a közellátásról, a közbiztonságról, és a mezőgazdasági termények betakarításáról.

77 E központi rendelkezéseknek ekkor meglehetősen kevés hatásuk lett, hisz a kormány a központi hatalmat csak részenként tudta kiterjeszteni a német megszállás alól felszabadított területeken, de a rendeletek hatályosak voltak, s így kihirdetésük és a jogszabályok végrehajtása fokozatosan történt, ahogy a viszonyok erre lehetőséget adtak. A kormány első teendői közé tartozott a kormánymegbízottak, másképpen főispánok kirendelése a már működő törvényhatóságokba: A belügyminiszter 1945. január 11-én a törvényhatóságok élén álló főispánok feladatkörét határozta meg. Abból indult ki a bel76 A 14—1945. M. E. sz. r. a közigazgatás ideiglenes rendezéséről. 77 Magyar Közlöny, 1945. január 4. sz.