Farkas Gábor: A megye, a város és a község igazgatása magyarországon (Budapest, 1992)

I. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI ÉS KÖZSÉGI KÖZIGAZGATÁS SZERVEI 1944-1945

látása, a hadviselés érdekeinek a szolgálata, a közrend fenntartása, a személy- és vagyonbiztonság megóvása, a polgári lakosság alapvető életszükségleteinek, pl. az egészségvédelemnek a biztosítása. A katonai közigazgatás irányítása, vezetése a hadműveleti területen működő legfőbb katonai parancsnok hatáskörébe tartozik, aki mindazokat az intézkedéseket megteheti, melyek előzőleg a kormánybiztos hatáskörében voltak. Ugyanakkor a közigazgatás egyéb ágainak ellátása a katonai közigazgatás alatt szünetel. A katonai közigazgatási szervek rendelkezéseit a katonai szervek által foganatosítják.

20 b) A Magyar Frontba tömörült politikai pártok és a közigazgatás kérdése Az 1944 őszétől 1945 tavaszáig lezajlott hadműveletek alatt széthullott a polgári államgépezet, és vele együtt a törvényhatósági és a községi önkormányzat is. A vidéki közigazgatási tisztviselők nagyobb része eltávozott szolgálati helyéről, és oda nem tért vissza.

21 A városokba, községekbe bevonult csapatok keresték a kapcsolatot a helyi szervekkel. Ha nem találták meg a tisztviselőket, akkor ideiglenesen kineveztek olyan egyént, akinek közigazgatási tapasztalata volt. Mivel az országban a szovjet csapatok és azok szöA m. kir. minisztérium 1944. évi 1500. M. E. sz. rendelete a hadműveleti területekre vonatkozó különleges közigazgatási szabályokról. Magyarországi Rendeletek Tára. 1944. IV. f. Bp., 1944. 393—404. old. (Továbbiakban: Rendeletek Tára.) (1944. november 10-én a 3. hadsereg hadműveleti területi kormánybiztosa elrendelte Fejér megye keleti vidékeinek személyi kiürítését: ekkor Százhalombatta lakóit Tárnokra, az ercsieket Martonvásárra, az iváncsaiakat Kisvelencére, az ercsieket Kápolnásnyékre, a rácalmásiakat Perkátára akarták irányítani. Amennyiben ezekből a falvakból is szükségesnek mutatkozik a kiürítés, akkor a tárnokiakat Gyúróra, a martonvásáriakat Válra, a kisvelenceieket Vérebre, a kápolnásnyékieket pedig Lovasberénybe, a perkátaiakat Seregélyesre, Sárkeresztesre kívánták áttelepíteni. A kiürítéshez a járási főszolgabírók intézkedésére volt szükség, de az alispánnak a kormánybiztos a kiürítésről mint már elhatározott akcióról számolt be. A személyi kiürítéshez a magántulajdonban lévő gépjárműveket, állati erővel vontatott járműveket lehetett igénybe venni. A járműveket elsősorban a hadbavonultak, a hadi gondozottak hozzátartozói, a kisgyermekek, betegek, öregek, terhesanyák szállítására alkalmazták. A kormánybiztos szerint a kiürítés során minél nagyobb mennyiségben kell élelmiszert, meleg ruhákat, takarókat felhalmozni. A felvevő területekre a járművek, a gyalogosok egy-egy tisztviselő vagy helybeli polgár vezetésével csoportosan kötelesek elmenni; a vezetőknek az úton biztosítania kell a rendet, a fegyelmet, s a vezető tudtával történik az elszállásolás is. A kiürítendő területekről a jószágot lábon kell elhajtani. A kiürítési eljárással egyidőben a cigányokat gyűjtőtáborokba viszik. A helységekben azonban vissza kell tartani a közigazgatási hatóságok vezetőit, a nemzetőrséget, a légoltalmi szolgálat tagjait, a posta, a közérdekű üzemek személyzetét. A kormánybiztos a kiürítési rendeletet az 1500—1955. M. E. sz. r. 7.§-a 1. bekezdése alapján adta ki.) Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből 1935—1945. Bp., 1964. 484—605. old. (Továbbiakban: Dokumentumok 1935—1945.); Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom 1936-1945. Bp., 1965. 222-257. old. (Továbbiakban: Kállai Gy.: i. m. 1936—1945.) Felszabadulás 1944. szeptember 26.-1945. április 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Bp., 1955.17—39. old. (Továbbiakban: Felszabadulás 1944— 1945. ); A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 3. k. Bp., 1970. 7—28. old. (Továbbiakban: Munkásmozgalom 3. k.); Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása. Bp., 1955. 64—74. old. (Továbbiakban: Nemes D.: i. m.)